Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A bírósági hatáskör kérdésében, vagyis a megfelelő – általános hatáskörű vagy munkaügyi – bíróság kiválasztásában annak van jelentősége, hogy a keresetlevélben megjelölt, érvényesítendő jog a munka- vagy a polgári jog területére tartozik-e. Ám előfordulhatnak határesetek, ahol még ez az elv sem ad kellő eligazítást.
A munkaügyi pereket a hazai igazságszolgáltatási tradíciók szerint különbíróságok, a munkaügyi bíróságok előtt kellett megindítani. Később (2012. és 2020. között) pedig közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírálták el az ilyen igényeket. Ma a törvényszékek járnak el mint munkaügyi bíróságok, és a munkaügyi pereket változatlanul speciális perrendtartási szabályok mellett folytatják. Hogy milyen jogviták tartoznak munkaügyi peres útra, azt a polgári perrendtartás (Pp.) első látásra igen egyértelműen meghatározza. Azonban mégis akadnak olyan igények, amelyekről nem könnyű eldönteni, hogy munkaügyi vagy polgári peres útra (vagyis: általános hatáskörű bíróság elé) tartoznak. Márpedig, ha valaki nem a megfelelő bíróságon, nem a megfelelő ügyszakban indít keresetet, hónapok is eltelhetnek, mire a rendszerben a per megtalálja a maga helyét, szükségtelen idő- és pénzráfordítást jelentve akár mindkét félnek. Cikkünkben – a Pp. vonatkozó §-ának tanulmányozása után – néhány olyan jogvitatípust tekintünk át, amelyekről ránézésre nem egyértelmű, hogy munkaügyi pernek számít-e, és arra is fény derül, hogyan döntötte el ezt a kérdést a bírói gyakorlat.
Mi számít munkaügyi pernek a Pp. szerint?
A Pp. 508. §-a határozza meg a munkaügyi perek fogalmát, amelyek elbírálása első fokon tehát a törvényszékek mint munkaügyi bíróságok hatáskörébe esik. Némi leegyszerűsítéssel az alábbi perek tartoznak a munkaügyi perek kategóriájába.
Mértékadó az érvényesíteni szándékozott jog alapja
A munkaügyi perek többségét – a fenti felsorolás első kategóriájaként – az Mt. hatálya alá tartozó, munkaviszonyból származó perek alkotják. A gyakorlatban azonban nem is mindig olyan egyszerű meghatározni, mi számít „munkaviszonyból származó pernek”. Például munkaviszonyból származó per-e, ha a perben éppen az a kérdéses, hogy az egyéni vállalkozóként alkalmazott munkavállaló vajon leplezett munkaviszonyban dolgozott-e, és jogosult-e szabadságra, illetve jogviszony-megszüntetését is az Mt. alapján kellett-e volna intézni? Ha a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony polgári jogi vagy munkajogi minősége éppen a perben dől majd el, hogyan lehet már a per elején állást foglalni arról, hogy hatásköri szempontból jó helyen van-e a keresetlevél? Vagy ha a vezető állású munkavállaló egyúttal a cég vezető tisztségviselője, és ellene kártérítési per indul, akkor ez – munkaügyi peres útra tartozó – munkajogi, vagy – polgári peres útra tartozó – társasági jogi igény lesz-e?
A bírói gyakorlatban a fenti helyzetekre irányadónak tarthatjuk azon, egyébként polgári ügyben született ítélőtáblai eseti döntést, mely kimondta: a hatáskör vizsgálatakor – amennyiben a hatáskör nem a pertárgy értékétől, hanem pertárgyértéktől függetlenül az érvényesített jogtól függ – a felperes által megjelölt jogalap az irányadó (BDT2023. 4665.). Vagyis ilyenkor az lesz a mérvadó, hogy a felperes milyen jogszabályi rendelkezésre alapítja keresetét. Ha tehát a perben kérdéses, hogy a munkavállaló munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban végezte-e a munkáját, és a felperes – az Mt. hatálya alá tartozó – szabadságmegváltást kér, akkor ez munkaügyi perre tartozó kérdés lesz. Amennyiben a perben arra derülne fény, hogy polgári jogi jogviszonyban dolgozott, keresete alaptalan lesz, mert az adott jogalapon nem jár számára semmi, hiszen nem állt fent közöttük munkaviszony. Viszont a bíróság hatáskörét ez utóbb nem kérdőjelezi meg, vagyis nem mondható, hogy nem „munkaviszonyból származó perről” volt szó.
Munkaügyi per vagy nem?
Nézzük, a bírói gyakorlat miként foglalt állást egyes jogvitás tárgykörök esetén arról, hogy vajon munkaügyi perben, vagy általános hatáskörű bíróság előtt érvényesíthető-e az adott igény.
Összegezve tehát: a bírósági hatáskör kérdésében, vagyis a megfelelő – általános hatáskörű vagy munkaügyi – bíróság kiválasztásában annak van jelentősége, hogy a keresetlevélben megjelölt, érvényesítendő jog a munka- vagy a polgári jog területére tartozik-e. Mint láthattuk, előfordulhatnak határesetek, ahol még ez az elv sem ad kellő eligazítást. A jogkeresők számára könnyebbséget jelent, hogy a bíróságok hivatalból maguk vizsgálják, van-e hatáskörük az eset elbírálására, így, ha netán a keresetlevél nem a megfelelő bíróságra érkezik, akkor a bíróságok megteszik a szükséges intézkedéseket (pl. megküldés a törvényszék másik kollégiuma részére, áttétel elrendelése, az eljáró bíróság kijelölése iránti intézkedés stb.) annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező, és illetékes bíróság elé kerüljön az ügy.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!