A nagy testvér mindent lát: így figyelnek minket a weboldalak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GDPR miatt egyre szigorúbbak a sütikre vonatkozó szabályozások, de még mindig beazonosíthatóak vagyunk felhasználóként, ha visszatérünk egy korábban már felkeresett weboldalra. Vannak olyan szoftverek, melyek virtuális kameraként figyelik meg a lépéseinket az online térben, az algoritmusok ezek alapján tudják azt is, mikor születik majd meg a gyermekünk vagy mikor megyünk nyaralni. A szakértő szerint ennek előnye, hogy releváns reklámokkal találjuk szemben magunkat, a rutinos ügynökségek pedig már figyelnek arra, hogy ne legyen zavaró a hirdetések gyakorisága.

Jelentős változáson ment keresztül az internet világa az elmúlt egy évtizedben is. Miközben „üdvözlünk a weboldalon” típusú üzenetekkel már szinte alig találkozni a site-okon, a hétköznapokban rengetegszer ugrik fel elénk egy-egy honlap sütikre vonatkozó szabályozása, amit a legtöbbször szinte már automatikusan el is fogadunk, anélkül, hogy átolvasnánk azt.Dávid Ádám, a Kiszervezett Marketing Kft. ügyvezetője arról beszélt, ilyenkor a weblap egy olyan kódot helyez el a webböngészőben, ami alapján kapunk egy azonosítót. Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tisztában van vele, kik vagyunk a való életben, csupán azt fogja tudni, ha visszatérünk az adott oldalra.

Ezt tudja a látogatókról egy átlagos honlap„A különböző nemzetközi szabályozások miatt a weboldal látogatók nyomon követése rendkívüli mértékben szigorodott az utóbbi években, de téves lenne azt hinni, hogy egyáltalán nem létezik. A hirdetők ugyanis főként ezen adatok alapján tudnak jól célozni, azaz úgy beállítani a hirdetéseket, hogy azokkal a kívánt célcsoportot érjék el” – magyarázta.Az online marketing szakértő szerint a különböző mérőeszközök úgy funkcionálnak, mintha a képernyő virtuálisan be lenne kamerázva. Pontosan látni, a felhasználók mennyi időt töltenek el az adott site-on, számítógépről vagy telefonról keresték azt fel, melyik aloldalakra kattintanak rá és hogy honnan érkeztek.Az algoritmus eszén nem lehet túljárniDávid Ádám kiemelte, a felhasználók megfigyelésének jelentős marketingvonzata is van, hiszen ha valaki kikapcsolja a sütiket, olyan reklámokat fog kapni, amelyeknek a tartalma adott esetben egyáltalán nem is érdekli őt.„Amennyiben számunkra releváns reklámokat látunk, az sokkal jobb nekünk is, hiszen a Facebook hírfolyamunk nem lesz olyan, mint a spam mappánk a levelezésünkben. Ha érdektelen hirdetéseket kellene átgörgetnünk, a hirdetőnek is sokkal drágább lenne elérnie a célcsoportját. Ezzel nőnének a vállalkozások költségei, az beépülne a szolgáltatások és a termékek árába, mindezért a végfelhasználóval fizettetne. Minden azon múlik, hogy mennyien fogadják el a sütiket” – mutatott rá. A szakértő megjegyezte, egy jó marketingügynökség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hirdetések gyakorisága ne haladja meg azt a szintett, ami után a reklámok már idegesítőek, amivel már a kívánt hatás ellenkezőjét válthatják ki és kárára válhat a brandnek.Kérdésre válaszolva beszélt arról is, a weboldalak nem lehallgatják a készülékeinket. Ilyen gyanús esetekben is csak annyi történik, hogy paraméter alapján tűpontosan kategorizál minket az algoritmus, mire lehet szükségünk a közeljövőben, ami olyan érzést kelthet bennünk, mintha a telefonbeszélgetésünk alapján tenné mindezt.Példaként említette, hogy ha valaki gyermeket vár, szinte biztosan babatermékes hirdetésekkel fog többször találkozni, ha pedig valaki nyaralni megy, akkor az utazással kapcsolatos reklámokra kell készülnie az azt megelőző napokban. „Azt veszem észre, hogy az emberek egyre kevésbé szeretik megosztani az adataikat bárkivel. A digitális lábnyom valóban egyre nagyobb, viszont azzal, hogy próbáljuk ezt korlátozni, csak saját magunknak ártunk, hiszen végül nekünk lesz drágább az adott termék, ha a cégek a szűrési lehetőségeit korlátozzuk és ezáltal nő a marketingköltség” – zárta a gondolatait Dávid Ádám.

Forrás: Kiszervezett Marketing Kft. sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.