Az áfa levonhatóságáról döntött az EUB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága  szerint a számlabefogadó nem objektíven felelős – értékel a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.


Az Európai Unió Bírósága (EUB) friss döntésében ismét kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azoktól, akik nem tudhatják, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hétfőn napvilágot látott, úgynevezett Signum-ügy érdekessége, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé – közölte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A közlemény ismerteti: az EUB határozatában kiemelte, hogy nem elég az adóhatóságnak azt megállapítania, hogy nem a számlát kibocsátó cég teljesítette a szolgáltatást. A NAV-nak ilyenkor is be kell bizonyítania, hogy a számlát befogadó cég tudott, vagy tudhatott volna a szabálytalanságról. Akkor sem lehet a kellő körültekintés tesztjét elhagyni, ha a NAV bebizonyítja, hogy a számlán lévő szolgáltatást nem a számlát kibocsátó vállalkozás teljesítette.

Fontos eleme a határozatnak, hogy a „tudatállapot” bizonyítása nem alapítható olyan ellenőrzések hiányára, amelyek elvégzésére a számlabefogadó nem volt köteles. Ez azt jelenti, hogy a jóhiszemű vevők, akik meggyőződtek az eladóalapvető működési feltételeiről (például: létező cég, élő adószámmal, a képviselő jogosult a képviseletre), nem vonhatók felelősségre az értékesítési láncban korábban elkövetett adókijátszás miatt, ha arról nem tudtak.

 

Az ügyvédi iroda felidézi, hogy az EUB korábban a Mahagében-Tóth ügyekben kimondta: a tudattartalom vizsgálata nem abban áll, hogy a számla befogadójának „adóellenőrzési” kötelezettségeket kell teljesítenie. Nem lehet tehát általános jelleggel megkövetelni a cégektől, hogy ellenőrizzék, az eladó hány alkalmazottat jelentett be, vagy az eladónak van-e eszköze az ügylet teljesítésére.

Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda a közleményben kifejti: az adóhatóság erre reflektálva az utóbbi időben új gyakorlatot alakított ki, bármilyen szabálytalanságot tárt fel az eladónál, arra hivatkozott, hogy nem a felek között valósult meg az ügylet, és az eladó által kiállított, a vevő által befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek. Ezáltal attól függetlenül tagadta meg az adólevonási jogot a vevőtől, hogy az tudhatott-e bármit a szabálytalanságról.

A NAV ezzel az iroda szerint a korábbi EUB ítéletekkel szembemenve, ismét megállapította a számlabefogadó objektív felelősségét a láncban korábban elkövetett adókijátszásért, a számlabefogadóktól gyakorlatilag az eladó teljes átvilágítását követelte meg. Ez értelemszerűen olyan ellenőrzési kötelezettséget rótt az adózókra, amelyre nekik sem erőforrásuk, sem reális lehetőségük nem volt. Ráadásul az elmúlt években hozott ítéleteiben a Kúria is jóváhagyta a NAV ezen gyakorlatát.

Fischer Ádám, az iroda ügyvédje felidézte: a hétfőn közzétett Signum-ügyben a magyar, első fokon eljárt bíróság egyik bírája kereste meg az Európai Bíróságot, mivel úgy ítélte meg, ellentétes az uniós joggal, ha az adólevonási jogot azért tagadják meg az adózóktól, mert terhükre róják a már említett teljes átvilágítás elmaradását.

Az ügyvédi iroda szerint a határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.