Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
Az ügyfélkapu-regisztráció széles körű elterjedésével egyúttal az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés- (AVDH) szolgáltatáshoz történő hozzáférés is nagy tömegek számára vált elérhetővé. A jogászi szakmán belül a mai napig heves viták tárgya, hogy a gazdálkodó szerv nevében a gazdálkodó szerv törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e.
A polgári perrendtartás szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) g) pontja alapján, továbbá az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesített elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat.
A cégjegyzésről a Ptk. 3:116. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. Az írásbeliség kapcsán a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése technológia-semleges fogalmat használ, így az elektronikus úton megtett nyilatkozatot is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
A Kúria több eseti döntésében (BH2014.14., Pfv.V.20.976/2012/4) is rámutatott, hogy a szerződési nyilatkozatok megszövegezését, és ekként a tartalmát kell vizsgálni annak megállapításához, hogy az okiraton szereplő aláírás milyen jognyilatkozat megtételére irányul, tehát azt a nyilatkozatot tevő, mint természetes személy, vagy mint a gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője tette.
A fentiekből az következik, hogy ha az elektronikus okirat tartalmából megállapítható a jognyilatkozatot tevő személy aláírói minősége (és egyébként a Ptk. írásbeliségi követelményei is teljesülnek), akkor az AVDH-szolgáltatással az adott gazdálkodó szervezet nevében aláírt dokumentum cégszerűnek minősül.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) egészíti ki a Ptk. cégjegyzésről szóló fenti rendelkezését. A Ctv. 9. § (4) bekezdése az elektronikus aláírás kapcsán akként rendelkezik, hogy cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.
A Ctv. utóbbi fordulata – a contrario – azt jelenti, hogy elektronikus aláírás csak akkor minősülhet cégszerű aláírásnak, ha az elektronikus címpéldányáról készült tanúsítványt a cégjegyzékbe bejegyzik. Ebből az is következhet, hogy a tanúsítványon alapuló elektronikus aláíráson kívül más elektronikus úton történő aláírás nem eredményezhet cégszerű aláírást, vagy akár az is, hogy a tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás csak akkor lehet cégszerű, ha a cégjegyzékbe bejegyezik.
A Ctv. 9. § (4) bekezdése a Ctv. hatályba lépésével egyidejű fogalom; a Ptk. technológia-semleges írásbeliség fogalmára, illetve az E-ügyintézési törvény hatályba lépésére és az AVDH bevezetésére több mint egy évtizeddel később került sor, amely tényezőre a kérdéses rendelkezés értelmezése során tekintettel kell lennie, hiszen megalkotásakor a jogalkotó e jövőbeli körülményekre értelemszerűen nem gondolhatott.
Az is tovább erősíti, hogy az AVDH használatával történő aláírás cégszerű aláírást eredményez, hogy nemleges válasz esetén az állami szervekkel, Cégkapun történő kommunikáció során a gazdálkodó szervezetek jognyilatkozatai nem lennének cégszerű aláírással ellátva.
A látszólagos ellentmondás tisztázása érdekében az Igazságügyi Minisztériumot állásfoglalás iránti kérelemmel kerestük meg, ahonnan az alábbi – változtatás nélkül közölt – érdemi választ kaptuk:
„A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
Pp. 325. § (1) bek. d) pontjára, miszerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az okiratot a jogi jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja.
„A Pp. „rá vonatkozó szabály” szerinti megfogalmazása a cégek tekintetéven a Ctv. együttes értelmezésével azt jelenti, hogy a cégjegyzés során egyértelműen ki kell derülnie a nyilatkozatból, hogy a képviselő a cég nevében ír alá. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az aláírói minőségnek megállapíthatónak kell lennie (tehát, hogy képviselőként ír alá a természetes személy), másrészt azt, hogy ténylegesen alá is kell írnia a dokumentumokat.
Ezt az értelmezést igazolja a bírósági gyakorlat is. A BDT.2017. 3667. számon közzétett eseti döntés szerint:
„[25] A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.”
A fentiek alapján álláspontunk szerint a Pp. 325. § (1) bekezdésének d) pontja és a Ctv. 9. § (4) bekezdése jelenleg sem akadályozza vagy korlátozza az elektronikus cégjegyzést. Elektronikus úton tett cégjegyzésnek minősül ugyanis bármilyen megoldás, amely esetében teljesül az a feltétel, hogy a képviselőtől származó, hozzá köthető elektronikus aláírás jön létre, és az aláírt dokumentumból kiderül, hogy az aláíró azt a cég nevében írta alá.
Ebből következően álláspontunk szerint jelenleg sincs akadálya annak, hogy a Pp. 325. § (1) bekezdésében felsorolt, elektronikus okiraton elhelyezett, képviselő általi aláírással történjen a cégjegyzés. Ez alapján pedig téves jogértelmezésre vezetne, ha kifejezetten a Pp. 325. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) hitelesített dokumentumok tekintetében kerülne normaszöveg megalkotásra, mivel arra a Pp. 325. § (1) bekezdésében meghatározott más aláírási módokon is lehetőség van.”
Az AVDH használatával történő elektronikus aláírás cégszerűségének tekintetében álláspontunk megegyezik az Igazságügyi Minisztériuméval, ugyanakkor az már kötelmi jogi kérdéseket vet fel, hogy gazdálkodó szervezetek üzletszerűen alkalmazhatják-e az egyébként díjmentes szolgáltatást folyamataik kialakításához vagy erre esetlegesen külön megállapodást kell kötni az AVHD üzemeltetésére kijelölt szolgáltatóval (ld. NISZ Zrt. ÁSZF).
Érdemes az AVDH mellett megismerkedni a KEAESZ mozaikszóval is: kormányzati elektronikus aláírás-ellenőrzési szolgáltatás, amelynek segítségével ellenőrizni lehet, hogy a feltöltött dokumentum tartalmaz-e elektronikus aláírást/bélyegzőt és időbélyegzőt, megvizsgálja az aláírás/bélyegző érvényességét, és az ellenőrzés eredményéről letölthető, hiteles igazolást állít ki.
A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd, társszerzője dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
