Hamarosan a pénzintézetek is kereskedhetnek kriptoeszközökkel


A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény tervezetét, ami lehetővé teszi a kriptoeszközök bevezetését a pénzintézeti szektorban. A felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank lesz.

társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat célja az uniós jogi aktusoknak, elsősorban a MiCA  és DORA rendeleteknek  való megfelelés, tartalmát tekintve pedig kiterjed a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére, a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására.

A javaslat indokolása szerint a kialakítandó jogszabályoknak egyidejűleg kell támogatni az innovációt, az új technológiák alkalmazását, valamint biztosítani a fogyasztó- és befektető-védelem megfelelő szintjét, a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást. Az átültetett uniós szabályozás egy keretrendszer felállítását valósítja meg a kriptoeszközökre vonatkozóan. Ennek megfelelően háromféle kriptoeszköz jelenik meg:

  1. A szabályozás e-pénz tokennek definiálja azon kriptoeszközöket, amelyek a stabil értéküket egy törvényes fizetőeszközre történő hivatkozás által kívánják fenntartani.
  2. A rendelet eszközalapú tokenként határozza meg azon kriptoeszközöket, amelyek nem etokenek, és amelyeknek célja a stabil érték fenntartása azáltal, hogy bármely más értékre vagy jogra, vagy ezek kombinációjára hivatkozik, beleértve egy ország egy vagy több hivatalos pénznemét.
  3. Harmadik kategóriába az e-pénz tokennek és eszközalapú tokennek nem minősülők esnek. Ezekre enyhébb szabályozás került kialakításra.

Ha a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített törvényjavaslatot, 2024. június 30-án fog hatályba lépni.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. március 7-ig várják, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.

2024. május 7.

Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.