Hogyan keresünk ügyvédet?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyvédi munka ugyanolyan bizalmi kapcsolatot feltételez, mintha egy orvossal vagy egy építésszel konzultálnánk. De mi alapján bízzuk valakire életünk egy részét? – a Pro/Lawyer Consulting elemzése.
Bár a felmérés az Amerikai Egyesült Államokban készült, a Moses & Rooth ügyvédi iroda és a Blumenthal kutatócég 2015-ös elemzéséből választ kapunk néhány kérdésre. A trendek bizonyosan alkalmazhatók a magyar piacra is, és előrevetítik a közeljövőt. A felmérésben 1500 olyan emberrel készítettek interjút, aki a közelmúltban ügyvédet bízott meg.
„Egyáltalán nem meglepő, hogy a lakosság döntő része ismerősök ajánlása alapján keres ügyvédet” –mondja Bende Máté, a magyar ügyvédi kommunikációval foglalkozó Pro/Lawyer Consulting vezetője. A kutatásban ez alól csak két lényeges kivétel volt. Az egyik a 18-24 éves korosztály, amely jellemezően inkább a weben keres ügyvédet, ha jogi problémája akad. Ez megszokott az úgynevezett „Y és Z generációnál”, amely minden lényeges információt a neten keres és ellenőriz. A másik kategória az átlagon felül keresők köre, akik szintén inkább a webes tájékozódást preferálják a baráti ajánlás helyett. Itt elsősorban magas beosztású vezetőkre kell gondolni, akik egy ilyen fontos döntés során nem érzelmi, hanem tényszerű döntést akarnak hozni.
A baráti, családi vagy más, ismerősökön keresztül érkező ajánlás, kiegészülve a „szájmarketinggel”, már 28 százalékot tesz ki az ügyvédkeresés és -találás ranglistáján.
A LexisNexis 2013-as felmérése csak magára az ügyvédkeresésre fókuszált. Ez alapján az emberek 76 százaléka használt online keresést az ügyvédválasztás folyamán. Ez nem zárja ki, hogy a barátok-ismerősök tanácsa meghatározó legyen a folyamatban, mivel az online megoldás mellett 73 százalékuk igénybe vette ezek ajánlását is.
De mire is használják a webet az ügyvédkeresési folyamatban? Az ügyvédválasztást négy elemre bontotta a kutatás: tájékozódás, rátalálás, ellenőrzés és kiválasztás. Először is a leendő ügyfél a neten tájékozódik a jogi problémáját illetően. Itt arról dönt a jogkereső, hogy egyáltalán van-e jogi problémája és érdemes-e ezzel ügyvédhez fordulnia.
A második lépés az ügyvédkeresés, mely során az érdeklődő a neten a keresőmotorok után az ügyvédi listákra, az ügyvédportálokra, jogi blogokra, a közösségi média oldalaira és az ügyvédek saját honlapjaira fókuszál.
Miután úgy érzi, hogy ajánlás vagy online keresés alapján megtalálta a megfelelő ügyvédet, jön a validálás folyamata. Ekkor ellenőrzi az ügyvédről rendelkezésre álló információkat. Sajtónyilatkozatok, cikkek, bármilyen online úton fellelhető információ, ami alátámasztja az ügyvéd szakmai hozzáérését. Nem gondolnánk, de a leendő ügyfelek 53 százaléka elvégzi ezt a „hitelesítő” keresést.
Ezután következik az ügyvéd kiválasztása.
Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting vezetője
Érdemes megnéznünk közelebbről is az online keresés folyamatát és eszközeit. A legnagyobb szeletet a keresőmotorok, jellemzően a Google hasítja ki. Ez utóbbi keresés célja a jogi lehetőségek feltérképezése, egy konkrét ügyvéd elérhetőségeinek fellelése és a jogi kifejezések megértése. A felmérés szerint ugyanannyian kérdezik meg barátaikat és ismerőseiket, mint ahányan keresőmotorokat is használnak az ügyvédtalálás folyamán.
A keresés során nagy szerepet játszanak a különböző közösségimédia-felületek is. Itt még mindig a Facebooknak van a legnagyobb befolyása, közvetlenül a LinkedIn előtt. A felmérés szerint a keresés minden lépésénél igénybe veszik ezeket a platformokat.
A közösségi médiánál hajszállal népszerűbbek a jogi blogok. Akár az ügyvéd saját oldalán, akár külső platformon, de a megkérdezettek csaknem egyharmada olvas át jogi blogokat az ügyvédkeresés első fázisában.
|
Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon
Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről
|
 |
Sajnos Magyarországon még nem jellemző az ügyvédi ranglisták figyelembevétele, ügyvédértékelések pedig nem is állnak rendelkezésre. Miközben az USA-ban a megkérdezettek 57 százaléka nézett utána leendő ügyvédének ilyen ranglistán vagy értékelő/összehasonlító oldalon. Természetesen ennek egyik oka, hogy míg ott tisztán egy szolgáltatásként tekintenek az ügyvédi munkára, hazánkban még mindig tartja magát egy anakronisztikusabb hozzáállás, amely megakadályozza az ügyvédek összehasonlítását, akár csak árképzés alapján is.
Milyen tanulságot tudnak levonni mindebből a hazai ügyvédek? Világosan látszik, hogy az online keresések hazánkban is egyre inkább dominálnak a szolgáltatások piacán, és ez alól az ügyvédek sem tudják kivonni magukat. Alapvető érdeke minden ügyvédnek, aki a piacról akar ügyfeleket szerezni, hogy kiépítse saját online jelenlétét, melynek része a saját honlap, a blog, a közösségimédia-felületek, a jogi ranglistákon és jogi fórumokon történő megjelenés. Ha a potenciális ügyfél nem találja meg viszonylag gyorsan a számára fontos információt, akkor olyan ügyvédhez fog fordulni, aki felhasználóbarát, információgazdag online jelenlétet alakított ki magának a fenti eszközök igénybevételével.
