Így véd a jog egyes munkavállalói csoportokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó a munkavállalók egyes csoportjainál többlet védelmi rendelkezéseket fogalmazott meg a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozóan, ezeket tekintjük át cikkünkben.


A munka törvénykönyve alapján a várandós nők, a kisgyermekes, az egyedülálló szülők, az egészségkárosító kockázat között dolgozók és a fiatal munkavállalók alábbi eseteiben a következő szabályokat be kell tartani.

A nő, várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (nem csak az anya) esetében a gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét, valamint éjszakai munka nem rendelhető el.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidőt vagy készenlétet csak a hozzájárulásával lehet elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

A fenti jogszabályok alkalmazása során gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.  Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló pedig, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

* Munkabér fogalma
* Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) 
* Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) 
* Rendkívüli munkaidő díjazása 
* Munkaszüneti nap és díjazás 
* A munka védelme

Előadó: dr. Pál Lajos

Részletek és jelentkezés >>

A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat (olyan anyag, készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre veszélyforrás lehet, például veszélyes, rákkeltő anyagok, zaj, rezgés) között dolgozó munkavállaló esetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, továbbá a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

A 18. életévét be nem töltött, fiatal munkavállaló számára az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni a munka- és pihenőidő beosztása során. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, s ennek figyelembevételekor – az általánostól eltérően – a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Éjszakai munkavégzést és rendkívüli munkaidőt nem lehet elrendelni ezen munkavállalók számára. Munkaközi szünetként 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 30 percet, 6 órát meghaladó munkaidő esetében pedig 45 percet kell biztosítani. A napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 12 óra tartamú pihenőidőt kell biztosítani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 1 hét lehet, a heti pihenőnapokat nem lehet egyenlőtlenül beosztani, valamint legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Az fentebb ismertetett rendelkezésektől a felek megállapodása és kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk a csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket.

A cselekvőképtelen munkavállalóra a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha már életkora alapján nem tekinthető fiatal munkavállalónak. Ettől a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el.

 A cikk szerzője az UCMS Group Hungary (Bodnár Andrea).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.

2024. május 7.

Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.