Megkezdődött a szabályozási környezet és az AI terjedésének versenyfutása
Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.
A mesterséges intelligencia napjaink mindent elsöprő fókusztémája, amelynek alkalmazása, amellett, hogy számos szektorban jelentheti a jövőt, kihívásokat is támaszt a vállalatok felé, ráadásul számos kérdést vet fel, különösen etikai és a jogi szempontból. A DLA Piper kiemelt figyelemmel követi az AI térhódításának tendenciáit, illetve aktualitásait – legújabb globális kutatásának célja, hogy felmérje a vállalati szféra döntéshozóinak vélekedését a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, illetve várható hatásáról a jövőre vonatkozóan.
Kételyek a szabályozási megfelelőség terén
A felmérés során a DLA Piper az AI gyakorlati alkalmazásával, annak kihívásaival, illetve a felelősségteljes, etikus használatához szükséges szabályozási környezettel kapcsolatban kérte ki a döntéshozók véleményét. Az eredmények alapján a megkérdezettek 36 százaléka bizonytalan abban a tekintetben, hogy az AI bevezetése az esetükben megfelel-e a jelenlegi jogszabályi előírásoknak, valamint 39 százalékuk szerint az is kérdéses, milyen irányú fejlődés várható az AI szabályozási környezetének terén.
Ezen kihívások az AI bevezetésének gyakorlata során is visszaköszönnek. A válaszadók elsöprő többsége (több mint 90 százalék) szerint az implementációs folyamat egyik legnagyobb kihívásaként a megfelelő vállalatirányítási rendszer kialakítása, illetve a hatályos jogszabályoknak való megfelelés jelent meg. A döntéshozók közel fele (43 százalék) szakított már meg, vagy szüneteltetett AI-implementációs folyamatot, amelynek fő okaként a legtöbb esetben az adatvédelmi problémákat vagy a szabályozási keretrendszer hiányosságait jelölték meg. 65 százalékuk esetében szerződésbontásra is sor került az érintett vállalat és az AI-megoldást biztosító társaság között, többnyire etikai aggályok miatt.
„Számos jogvita kerülhető el azzal, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerződéseket alaposan megvizsgáljuk és kiszűrjük az esetleges hiányosságokat, problémás részeket. Kiemelten fontos annak biztosítása, hogy teljes átláthatósággal rendelkezzünk az adatok felhasználásáról és az AI-rendszer működéséről, emellett mindig foglaljuk bele a megfelelő biztosítékokat és rendelkezéseket a szerződésekbe, annak érdekében, hogy a felelősségi hatáskörök egyértelműek legyenek” – mondta el Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary technológia csoportjának vezetője.
„Egyes jogterületeken (például a versenyjog esetében) a vállalatokra vonatkozó megfelelőségi kockázatok már jól ismertek. Az AI esetében a compliance ugyanakkor még gyerekcipőben jár, ezért kulcsfontosságú, hogy rugalmas, de mégis szilárd rendszert alakítsunk ki. Mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja az iparágakat, elengedhetetlen a megfelelő egyensúly megtalálása” – tette hozzá Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
Az AI minden szektorban kulcs szereppel bír
Az aggályokkal együtt is egyértelműen kiderült az elemzésből, hogy a vezetők a mesterséges intelligencia alkalmazásában látják a jövőt. 96 százalékuk esetében az AI már valamilyen szintén beépült a munkavégzésbe – 72 százalékuk ehhez egy külső technológiai szolgáltató eszközét vagy megoldásait veszi igénybe. A leggyakoribb alkalmazási területnek az ügyfélszolgálat (59 százalék), illetve a kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés (57 százalék) bizonyult. A vezetők emellett kulcsfontosságúnak látják az AI-t a cégük jövőjét tekintve: a megkérdezettek közel fele (45 százalék) kritikusnak tartja a hatékony alkalmazását a cégük értékteremtése és versenyképessége szempontjából.
„A mesterséges intelligencia térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű. Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe – elsődlegesen ügyfélszolgálati területen. Telekommunikációs szektorban látunk példát arra, hogy globális szinten saját rendszerek fejlesztését is megkezdték, míg más szereplők leginkább külső technológiai szolgáltatóval működnek együtt” – tette hozzá Kozma Zoltán.
A teljes riport az alábbi linken érhető el.
Forrás: DLA Piper Hungary sajtóanyaga
