Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti időszakról szóló törvény) számos munkajogi vonatkozású intézkedést és kedvezményt biztosít még a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időre is.
A veszélyhelyzet során elsőként jelent meg a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, amelynek vitákat is kiváltó munkajogi vonatkozású rendelkezéseit az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján 2020. július 1-jéig lehetett alkalmazni. Ezek a rendelkezések adtak teret az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés egyoldalú elrendeléséhez, amelyet egyoldalúan elrendelni ez után nem lehet. Tekintve, hogy számos munkáltató ismerte fel a veszélyhelyzet során a home office és a távmunka hatékonyságát és gazdasági előnyeit, várhatóan gyakrabban alkalmazzák az egyes munkáltatók, amely hosszú távon igényli majd a kidolgozott, a jogszabályokban foglaltaknak mindenben megfelelő home office/távmunkavégzéshez szükséges szabályzatok, tájékoztatók kidolgozását.
| 47/2020. (III.18.) Korm.rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján | 2020. július 1-jéig volt alkalmazható | a) munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatta; b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelhette; c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtehette; d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetett. |
||
| 140/2020 (IV.21) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján | a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig | a veszélyhelyzet miatt 2020. március 11. és június 18. között fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak meg kell fizetnie | ||
| 140/2020 (IV.21.) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján | 2020. december 31-ig alkalmazható |
a) a SZÉP-kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkáltatónak; b) SZÉP-kártyajuttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel pénzforgalmi szolgáltató (a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig alkalmazható a 91/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján) c) a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt összegnél béren kívüli juttatásnak az emelt összeghatárig |
||
| 152/2020 (IV.27.) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján | 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan, és ezen hónapokra kifizetett jövedelem, juttatás után | a) a munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg, b) a fenti célból foglalkoztatott személy számára a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie. | ||
A veszélyhelyzet alatt gyakori munkáltatói intézkedéssé vált a cafeteria-elemek felfüggesztése vagy megvonása, azonban azok a munkáltatók, akik nem döntöttek így, érdekeltek a járvánnyal kapcsolatos cafeteria-elemek közti SZÉP-kártyát mentő intézkedésekkel összefüggésben. A SZÉP-kártya felhasználásával kapcsolatban a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése céljából a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP-kártyajuttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel. A juttatás nyújtása a munkáltatói oldalon is kedvezőbb lett; a keretösszeg a munkáltatók egy részénél az eddigi 450.000 forintról 2020-ra 800.000 forintra emelkedik, egyes közszférához tartozó munkáltatóknál az eddigi 200.000 helyett pedig maximum 400.000 forint lesz, amelyhez kapcsolódóan a juttatás adóterhei is csökkennek az évben.
A munkáltatók által a veszélyhelyzet elején gyakran – számos alkalommal helytelenül – alkalmazott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállalók válláról lekerült az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, és azt a munkáltatónak kellett megfizetnie. Ezen szabály fennmaradt az Átmeneti törvény rendelkezései alapján, így azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a munkáltatónak kell megfizetnie ezen járulékot.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd és dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek:
Elektronikus cégképviselet: az IM szerint sem kötelező bejegyezni a cégképviselő elektronikus aláíró tanúsítványát
2021. január 25.
A Cégtörvény nem egészen egyértelmű szabályozása miatt sokakban kérdésként merült fel, hogy használható-e vajon cégjegyzésre (a cég írásbeli képviseletére) a cégképviselő magánszemély elektronikus aláíró tanúsítványa akkor is, ha az nincs bejegyezve a cégjegyzékbe.
A szignózás, mint az ellenjegyzés egyik feltétele
2021. január 21.
Jelen cikkükben a szerzők az ügyvédi ellenjegyzés egyik elemével, a szignózással kapcsolatos részletszabályokat ismertetik.
Milyen reklámokért bírságolt a GVH?
2021. január 20.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki.
A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és gondozók szemszögéből
2021. január 20.
Sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.
Szakmai érvek mentén egyszerűsödtek a felnőttképzés szabályai
2021. január 19.
Január első napjaiban – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat.