Munkajog a veszélyhelyzet után Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket.


A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti időszakról szóló törvény) számos munkajogi vonatkozású intézkedést és kedvezményt biztosít még a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időre is.

A veszélyhelyzet során elsőként jelent meg a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, amelynek vitákat is kiváltó munkajogi vonatkozású rendelkezéseit az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján 2020. július 1-jéig lehetett alkalmazni. Ezek a rendelkezések adtak teret az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés egyoldalú elrendeléséhez, amelyet egyoldalúan elrendelni ez után nem lehet. Tekintve, hogy számos munkáltató ismerte fel a veszélyhelyzet során a home office és a távmunka hatékonyságát és gazdasági előnyeit, várhatóan gyakrabban alkalmazzák az egyes munkáltatók, amely hosszú távon igényli majd a kidolgozott, a jogszabályokban foglaltaknak mindenben megfelelő home office/távmunkavégzéshez szükséges szabályzatok, tájékoztatók kidolgozását.

47/2020. (III.18.) Korm.rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján 2020. július 1-jéig volt alkalmazható a) munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatta;
b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelhette;
c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtehette;
d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetett.
140/2020 (IV.21) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján  a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a veszélyhelyzet miatt 2020. március 11. és június 18. között fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak meg kell fizetnie
140/2020 (IV.21.) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján 2020. december 31-ig alkalmazható

a) a SZÉP-kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkáltatónak;

b)  SZÉP-kártyajuttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel  pénzforgalmi szolgáltató (a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig alkalmazható  a  91/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján)

c) a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt összegnél béren kívüli juttatásnak az emelt összeghatárig

152/2020 (IV.27.) Korm. Rendelet szerint, az Átmeneti időszakról szóló törvény alapján 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan, és ezen hónapokra kifizetett jövedelem, juttatás után a) a munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg,                                                                                                      b) a fenti célból foglalkoztatott személy számára a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.

A veszélyhelyzet alatt gyakori munkáltatói intézkedéssé vált a cafeteria-elemek felfüggesztése vagy megvonása, azonban azok a munkáltatók, akik nem döntöttek így, érdekeltek a járvánnyal kapcsolatos cafeteria-elemek közti SZÉP-kártyát mentő intézkedésekkel összefüggésben. A SZÉP-kártya felhasználásával kapcsolatban a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése céljából a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP-kártyajuttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel. A juttatás nyújtása a munkáltatói oldalon is kedvezőbb lett; a keretösszeg a munkáltatók egy részénél az eddigi 450.000 forintról 2020-ra 800.000 forintra emelkedik, egyes közszférához tartozó munkáltatóknál az eddigi 200.000 helyett pedig maximum 400.000 forint lesz, amelyhez kapcsolódóan a juttatás adóterhei is csökkennek az évben.

A munkáltatók által a veszélyhelyzet elején gyakran – számos alkalommal helytelenül – alkalmazott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállalók válláról lekerült az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, és azt a munkáltatónak kellett megfizetnie. Ezen szabály fennmaradt az Átmeneti törvény rendelkezései alapján, így azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a munkáltatónak kell megfizetnie ezen járulékot.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd és dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.