Az interneten vásárló fogyasztók nagyobb védelmet kapnak, ha az Európai Unió tagállamaiban működő webáruházakból rendelnek, mint ha kínai vagy Amerikai Egyesült Államokbeli online kereskedőtől vásárolnak terméket – hívja fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület.
Az áfalevonási jog korlátozhatósága terén újabb ECJ döntés született – számol be az RSM blogja.
Április 15-re kitolta az e-közbeszerzés bevezetésének határidejét a parlament, a képviselők 139 igen, 25 nem és 7 tartózkodó szavazattal fogadták el kormánypárti képviselők javaslatát.
Kiugró volt az idei év a közbeszerzések szempontjából, mivel a megrendelők 4700 milliárd forintnyi eredményes szerződést kötöttek – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A globalizációval együtt járó munkaerő-vándorlás eredményeképp egyre több munkavállaló dolgozik származási országától eltérő államban. Magyarországon az alábbi cikkünkben ismertetendő szabályok szerint foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár.
November 13-án kihirdették azt a törvénycsomagot, ami a pénzforgalmi szolgáltatásokat megreformáló uniós irányelv, a PSD2 rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz: megkezdődik a nyitott bankolás korszaka, a pénzintézeteknek pedig változtatniuk kell többek között az online átutaláshoz, a számlalekérdezéshez és a bankkártyahasználathoz kapcsolódó biztonsági előírásokon. Az Országgyűlés által elfogadott törvénycsomag vonatkozó rendelkezéseinek nagy része 2018. január 13-án lép hatályba.
Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása és a munkavállalási korlátok megszűnése óta a magyar állampolgároknak – EU-s polgárként– joguk van bármely uniós országban munkavállalási engedély nélkül alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként dolgozni. Ez fordítva is igaz: az uniós állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát hazánkban, ám vannak bizonyos bejelentési és egyéb adminisztratív kötelezettségek, amiket teljesíteni kell ahhoz, hogy a foglalkoztatás jogszerű legyen.
Év végéig minden munkavállaló számára ki kell adni az idei szabadságot – figyelmeztet közleményében a Trenkwalder.
Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak. Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.
