Alaptalan a roma származású munkavállaló közvetett hátrányos megkülönböztetésre történő hivatkozása azon az alapon, hogy a létszámcsökkentés miatti felmondás folytán a származására tekintettel a munkaerőpiacon való elhelyezkedése nehezebb mint másoknak. A Kúria döntése.
A Ptk. új szemléletmódja alapján a jogsértés bekövetkeztének megítélésekor objektív szempontként a jogellenes, személyiségi jogot sértő magatartást kell megvizsgálni, nehézséget jelenthet viszont megtalálni a jogsértő magatartás mércéjét, hiszen az szubjektív.
Az egyszemélyes kft. és az ügyvezető közeli hozzátartozója között létrejött adásvételi szerződés jóváhagyása az egyszemélyi tag döntési jogkörébe tartozik. Hozzájárulása nélkül az ügyvezető eljárása álképviseletnek minősül, ennél fogva eljárása a képviseltre – az egyszemélyes kft.-re – nem vált ki joghatást.
Bár a”főállás”, „mellékállás” fogalmakat a munkajog nem ismeri, annak – elvben – nincs akadálya, hogy a munkavállalók, közalkalmazottak egymással párhuzamosan több, munkaviszony jellegű jogviszonyt is fenntartsanak – általában egzisztenciális okokból. A „további jogviszony” kifejezést mindig az adott jogviszony szempontjából használjuk, így például két párhuzamos közalkalmazotti jogviszony esetén a másik mindig továbbinak fog minősülni. Azaz: mindkét jogviszonyban külön kell vizsgálni, hogy ahhoz viszonyítva a másik fenntartása lehetséges-e. Végső esetben előfordulhat, hogy a közalkalmazottnak választania kell a kettő közül.
A munkáltató azonnali hatállyal felmondott a felperes, mivel a borravaló mértéke alapján minősítette betegeit.
A budapesti metrókat is ellepték a magáncélra használatos drónok hirdetései. A már néhány tízezer forinttól kapható szerkezetek számos területen segíthetik az ember életét – de akár halált is okozhatnak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett pilóta nélküli légi járművek egyre terjedő hobbihasználata világszerte szabályozás után kiált.
Az Mt. az általános kárfelelősségi szabályoktól eltérő – azoknál szigorúbb – rendelkezéseket tartalmaz a munkáltató vezetőjére és vezetőnek minősített munkavállalóira nézve, tekintettel arra, hogy a felelős beosztásokat betöltő személyek által okozott károk is lényegesen nagyobbak lehetnek, mint amit egy alkalmazott általában okozhat.
A Polgári Törvénykönyv az átalakulás fogalmi meghatározásában eltérő koncepciót követ, mint a Gt: az átalakulás fogalmát szűk értelemben definiálja, ugyanakkor alkalmazási hatókörét kiterjeszti.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározza mind a munkáltatót mind pedig a munkavállalót terhelő alapvető kötelezettségeket. A felsorolás nem taxatív jellegű, a törvény általános magatartási szabályokat tartalmaz, a különböző élethelyzetekre, munkakörökre sajátos szabályokat nem ír elő, azok részletes szabályozásának lehetőségét a munkáltatóra bízza.
Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.
