Cégvilág

2015. május 3.

Változás jöhet: diákmunka a passzív féléveseknél

A passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és hallgatók is kapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzés során, mint amelyeket az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgatótársaik megkapnak – olvasható a fideszes Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf törvényjavaslatában.

2015. április 30.

Határozott idejű munkaviszony a közszférában

A határozott időre létrehozott munkaviszonyt az atipikus munkaviszony-formák közé szokás sorolni. Ezekre jellemző, hogy egyfelől az általános szabályok szerinti munkaviszonyhoz képest rugalmasabb foglalkoztatást tesznek lehetővé, másfelől a rugalmasság egyes hátrányait a munkavállalók viselik – így a határozott időre kötött munkaszerződés esetén azt, hogy a jogviszony megszűnésekor nem jár számukra felmondási idő, illetve végkielégítés. Erre tekintettel mind a verseny- mind a közszférában a határozott idejű jogviszonyok esetköre tekintetében törvényi szinten került sor korlátozások megfogalmazására.

2015. április 28.

A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

A munkáltatói jogkör gyakorlása egy sajátos képviselet, a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Természetesen előfordul, hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója azonos személy, például természetes személy munkáltató esetén (egyéni vállalkozó). Az esetek többségében azonban egy összetett munkaszervezettel találkozunk, ahol ez a két minőség szétválik.

2015. április 27.

A hazai cégvezetők képzettek, de passzívak

A magyar cégvezetők kreatívak, jól képzettek, valamint tisztában vannak a piac működésével, ugyanakkor meglehetősen passzívak, és gyenge lábakon áll náluk a vevő-orientáltság – derül ki egy kutatásból, amelyet mintegy 1000, Kelet-Közép-Európában dolgozó vállalati vezető megkérdezésével  készítettek a TARGET Executive Search személyzeti tanácsadó cég megbízásából.

2015. április 27.

Nőtt a munkahelyi balesetek száma

A munkabalesetek száma az elmúlt három évtizedben ugyan negyedére csökkent, 2014-ben azonban 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest; ebben az évben 19 661 munkahelyi baleset volt Magyarországon, közülük 78 halálos – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, amelyet az április 28-i munkavédelmi világnap alkalmából rendeztek.

2015. április 27.

Sok a hiányosság a munkavédelemben

A hazai munkavédelem állami irányításában bekövetkezett szervezeti változások áttekintése mellett az egyes állami feladatok elmaradásáról, a munkahelyek ellenőrzésében észlelt visszaesésről és nem utolsó sorban a hazai munkavédelmi oktatás nehézségeiről szóltak a Fórum vitaindító előadásai, amelyek inspiráló alapot teremtettek egy előremutató, az előadók és a hallgatóság együttes részvételével zajló tervezésnek. A program összegzésének kiemelt aktualitást ad az április 28-án esedékes, Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja is.

2015. április 24.

Jogeset: fiatalok előnyben?

Egy mezőgazdasági munkákat végző szövetkezet az előzetes ígéretek ellenére nem alkalmazta az 57 éves munkavállalót, mivel megítélése szerint a kínálkozó munkalehetőséget fiatalabb munkavállaló tudta volna csak elvégezni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálta az esetet.

2015. április 24.

Munkavédelem: hiányosságok az egészségügyben

Az ellenőrzött munkáltatók 34%-a egyáltalán nem értékelte az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó kockázatokat – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának jelentésében.

2015. április 23.

A hét kérdése: Elháríthatatlan külső ok

A munkavállaló több éve munkaviszonyban áll munkáltatójával. Az időszakos orvosi vizsgálaton munkaköre további ellátásához az orvos nem adott engedélyt, alkalmatlannak nyilvánította. Az alkalmatlansághoz nem fűzött korlátokat, csak egyszerűen „alkalmatlan”. A munkavállaló nem keresőképtelen.  A munkáltató más munkakört nem ajánlott fel, írásban közölte, hogy menjen haza, bért nem fizet.  Az Mt. 146. § (1) bekezdését jelölte meg, hogy azért nem fizet munkabért, mert számára elháríthatatlan külső ok merült fel.
Kérdezem: A munkavállaló egészségi állapota lehet a munkáltatónak elháríthatatlan külső ok? Az elháríthatatlan külső okra hivatkozással megtagadhatja a bérfizetést? Jogszerűen elvárhatja a munkáltató a munkavállalótól, hogy kezdeményezze a munkaviszonya megszüntetését?