Végrendelet letétbe helyezésének szabályozásáról
„Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.”
Bár a polgári törvénykönyv (Ptk.) kivételes esetben a szóbeli végrendelkezést is lehetővé teszi végintézkedés a legtöbb esetben írásban történik, amelyet az végrendelkező két formában, közvégrendelet vagy írásbeli magánvégrendelet formájában tehet meg. A közvégrendelkezés esetén az örökhagyó a közjegyző előtt tesz nyilatkozatot, vagy foglalja írásba végrendeleti akaratát. Az írásbeli magánvégrendelet megtétele esetén azonban gyakori, hogy a végrendelkező végakaratának pontos és érvényes rögzítése érdekében ügyvédhez fordul.
Amennyiben az ügyvéd elfogadja a megbízást, kötelezettség terheli annak vonatkozásában, hogy tájékoztassa az örökhagyót végintézkedésének a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába, azon belül az elkülönülten vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba (KVNY) való letétbe helyezésének lehetőségéről, illetve annak a lehetőségéről is, hogy a végintézkedés, illetve a végintézkedés elhelyezésének a ténye a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) is bejegyezhetik. Ha a végintézkedő ehhez külön írásbeli hozzájárulását adja, a hozzájárulásnak ki kell terjednie a családi és utónevének, születési családi és utónevének, születési helyének és idejének, valamint anyja születési családi és utónevének a VONY-ba való bejegyzésére.
Mindemellett az ügyvédnek tájékoztatnia kell a végintézkedőt arról is, hogy a hozzájárulás teljesítésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy a végintézkedésben szereplő személyes adatokat közjegyzői és bírósági megkeresésre a megkeresés teljesítéséhez szükséges és elégséges mértékben továbbítsák.
A végintézkedés utóbbi módon való nyilvántartásába vétele jelentős mértékben megkönnyítheti és akár meg is gyorsíthatja a már hagyatéki eljárás lefolytatását, tekintettel arra, hogy a közjegyzőknek közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a nyilvántartáshoz, illetve az eljárásuk kötelező mozzanata ennek a nyilvántartásnak a lekérése.
További tájékoztatási kötelezettség terheli az ügyvédet a végintézkedés későbbi letétbe helyezésének, valamint a végintézkedés, illetve a végintézkedés ügyvédi (KVNY) letétbe helyezésének VONY-ba történő későbbi bejegyzési lehetőségéről. Mindemellett pedig arról is, hogy az örökhagyó a végintézkedését bármikor megváltoztathatja, visszavonhatja, megsemmisítheti vagy a letétet megszüntetheti.
Ha az örökhagyó a későbbiekben dönt úgy, hogy letétbe helyezné a végintézkedését vagy szeretné annak a VONY-ba való nyilvántartásba vételét, egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie arról, hogy annak megtétele napján a korábbi végrendeletében foglaltakat továbbra is fenntartja.
Ami a letétbe helyezés menetét illeti, a végintézkedés egy eredeti példányát lezárt borítékba kell helyezni, amelyet a végintézkedő aláírásával lát el a letétbe helyezéshez való hozzájárulás igazolására. Az ügyvéd szintén aláírásával, és fontos, hogy bélyegzővel látja el a borítékot, amelyen feltünteti az okirat keltezését, illetve egy saját maga által generált ügyszámot. A borítékot az írásbeli hozzájárulás keltezésétől számított három munkanapon belül kell továbbítania a Magyar Ügyvédi Kamarának személyesen vagy tértivevényes levélben, csatolva hozzá az úgynevezett nyilvántartó lapot.
A nyilvántartó lap két formában terjeszthető elő: 1) az ügyvédek által készített vagy letétbe vett végrendeletek és haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerint, vagy 2) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített elektronikus formanyomtatványon. Ez utóbbi esetén az érkeztetési azonosítót feltüntetése is szükséges.
Az eljárás regisztrációs díjhoz kötött, amelyet legkésőbb a végintézkedés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni és annak befizetését igazolni.
Előfordulhat az az eset is, amikor a házastársak közösen végrendelkeznek. Ilyenkor a fentiekben felsorolt feltételeknek külön-külön kell érvényesülniük, tehát a borítékot mindkettőjüknek alá kell írnia, a letétbehelyezés és annak a VONY-ba való bejegyzése szintén mindkét félnél külön-külön történik, és mindkettőjüknek meg kell fizetnie a regisztrációs díjat.
A Magyar Ügyvédi Kamara az okirat beérkezésétől és annak letétbevételéről három napon belül írásban tájékoztatja az ügyvédet, és továbbítja részére a letét ügyszámát, majd ha a végintézkedő hozzájárult a végintézkedés letétbe való elhelyezésének VONY-ba való bejegyzéséről, intézkedik a szükséges adatok megküldéséről.
A végintézkedés letétből való visszakérése, továbbá a letét megszüntetése a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített formanyomtatvány használatával lehetséges, amelyet a végintézkedő személyes eljárás esetén személyesen vagy ügyfélkapun keresztül tehet meg. Ha az eljárás jogi képviselő útján történik, a formanyomtatvány postai úton vagy cégkapun keresztül terjeszthető elő. Az eljárás szintén, a regisztrációs díjjal megegyező eljárási díjhoz kötött.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Tóth Blanka ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
