Csendes forradalom az MandA világában – I. rész
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetőjével.
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetőjével.
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen and Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális MandA üzletágának vezetőjével.
Dr. Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével arról beszélgetünk, vajon EU-tagságunk milyen változásokat hozott a hazai igazságszolgáltatás hétköznapjaiban, különös tekintettel az Alkotmánybíróság tevékenységére és azokra az európai értékekre, melyeket a történelem nehéz vajúdásában szült, és ezért létüktől eltekinteni ma már nem lehet.
Pár évvel ezelőtt az Európai Bizottság kilenc vállalatcsoportra szabott ki súlyos pénzbüntetést, mivel azok csaknem tizenöt éven keresztül az Európai Gazdasági Térség területén kartelltevékenységet folytatva (lásd az úgynevezett paraffinviasz-kartell ügyet) megsértették az EK-Szerződés azon cikkét, mely tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat. Az Európai Bizottság szerint az érintett cégek felosztották a paraffinviasz-piacot, és meghatározták az árat. (A paraffinviaszt autó-alkatrészeknél, gumiabroncsoknál, papíráruknál, gyertyáknál stb. lehet felhasználni.) Az Európai Bizottság kiszabott büntetése nem volt jelképes, érzékenyen érintette a megbüntetetteket. Vajon ez a hatalmas büntetés tényleg visszatartja-e a cégeket attól, hogy kartelltevékenységet folytassanak? A büntetés önmagában kevés, ha annak nincs súlya. Mert ma is megállja a helyét Posner felvetése, miszerint „a kartelljogi szabályszegőket megbírságolhatjuk 1 dollárra vagy fel is akaszthatjuk őket”. Ebben benne van az is, hogy a tilalmazott magatartástól a súlyos büntetés (ha nem is a halál) jobban visszatart, hiszen a szankciónak arányban kell lennie a társadalomnak okozott költségekkel. Szabó Józseffel most a fogyasztóvédelemről beszélgetünk.
Lassan nyolc éve, hogy a kiadó hagyományt teremtett az Ügyvédreggelivel, mely nevéhez híven, a korai órákban indítja útjára az ébresztő gondolatokat. A gőzölgő kávé és a frissen illatozó francia kifli, a croissant is elengedhetetlenül fontos „eszköze” a könnyed hangulatban megrendezett előadássorozatnak, melynek témája legtöbbször az új jogszabályok bemutatása.
Megengedőbbé válnak a társasági jog szabályai, egyszerűsödnek a befektetésre vonatkozó szabályok, a részvénytársaságok nagyobb szerepet kaphatnak a magán- és kockázati tőkebefektetéseknél.
„Nem a pénz a lényeg, hanem a játszma” – mondja Michael Douglas (mint Gordon Gekko) Oliver Stone Tőzsdecápák: a pénz nem alszik című filmjében. A tőzsde világa sokunknak filmbéli kulisszatitkot rejteget, és nehezen tudunk bepillantani a díszlet mögé. Dr. Dezső Attila ügyvédet, a BÉT felügyelőbizottságának elnökét most arra kérjük, hogy a téma szakértőjeként tegye elérhetővé számunkra e terület kulisszatitkait, főleg annak apropóján, hogy 2013. december 6-án a Budapesti Értéktőzsde egy új kereskedési rendszert, a Xetrát vezeti be az azonnali piacain.
A már hatodik alkalommal megrendezett Magyar Ügyvédek Napján Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte a joggyakorlat-elemző csoportok munkájának fontosságát, míg Tóth Mihály egyetemi tanár az ügyvédi titok áttörhetőségének jogállami veszélyeire hívta fel figyelmet.
Újabb reform előtt áll az ügyészség, az eddigiek után most a szakmai munkát támogató funkcionális területek működésének javítása a cél.
Az időbeli hatály szabályainak körültekintő alkalmazása elengedhetetlen a jogalkalmazó számára, mivel az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető anyagi jogi norma helytelen megválasztása akár kártérítési felelősség megállapítására is alapot adhat. Az időbeli hatály kapcsán az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseiről folytattuk múltkori beszélgetésünket dr. Jávorszki Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatójával.