cikkei


dr. Hanyu Henrietta  |  2014. július 29. Cégvilág

Mikor nem kell munkavállalói hiba a kárfelelősséghez?

A munkavállaló felelősségre vonásához jellemzően valamilyen vétkes magatartás, munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése szükséges. Léteznek azonban olyan munkakörök, illetve feladatok, amelyek esetén a kárfelelősség megállapításához nem kell munkavállalói hiba. A pénzt, értéket, árukészletet kezelő munkavállaló a keletkezett hiányért helytállni tartozik, függetlenül attól, hogy a hiányt nem ő idézte elő. Ezen szigorú kárfelelősség érvényesítéséhez azonban meghatározott formai és tartalmi előfeltételeknek kell megfelelni és a kárt nem lehet automatikusan a munkabérből levonni. Az új Mt. által bevezetett munkavállalói biztosíték az ilyen jellegű kárigények érvényesítését hivatott elősegíteni.

dr. Dudás Katalin  |  2014. július 28. Szakma

A készenlét szabályai a munkajogban

A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.

dr. Jónás Tünde  |  2014. július 24. Szakma

„Zaklathat-e” a főnök szabadság alatt?

A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között húzódik. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvének segítségével lehet eldönteni, a dolgozó köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mailjeire.

dr. Juhász István  |  2014. július 23. Életmód

Egy kis fűszertörténelem – fűszerek és adók

A fűszerek jelentős befolyással voltak az emberiség történelmére. A fűszerek megízesítik ételeinket, éppen ezért sok ezer éve nagy becsben tartja az emberiség a fűszereket, gyakran az arannyal vetekedett az értéke (ára). A fűszerekért gyakran háborúztak, és a XV-XVI. század nagy felfedezéseit is az utánuk való vágy indította el, Kolumbusz a fűszerekkel teli Indiába szeretett volna elhajózni. A történelem során gyakran felhasználták a fűszereket az adóbevételek előteremtése érdekében is. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány ezzel kapcsolatos érdekességet.

Surányi Imréné  |  2014. július 22. Szakma

Családi kedvezmény – érettségi után is jár?

Az Szja törvény 29/A. § (3) bekezdése értelmében a családi kedvezmény (ideértve a Tbj. szerinti családi járulékkedvezményt is) egy-egy gyerek után fő szabályként addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek után családi pótlékra (nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra) jogosult. A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-a szerint az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Mindebből következően az érettségi után a családi pótlékra, következésképpen a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik, akkor is, ha az érintett a felsőoktatásban tovább tanul.