Jelen írásunkban a munkaerő-kölcsönzés azzal az esetével foglalkozunk, amikor a munkaszerződés ugyan azonos honosságú felek között jön létre, de a munkavállaló egy másik tagállamban letelepedett kölcsönvevőnél kerül foglalkoztatásra (a továbbiakban ezt értjük nemzetközi munkaerő-kölcsönzésen).
„A rendszerváltás után negyed századdal úgy tűnik, inkább visszafelé megyünk az időben, semmint előre. Mivel egyszerre vagyok magyar patrióta és elkötelezett európai polgár, valódi citoyenként azt szeretném, hogy a hazám egyszer igazi, a szó nemes értelmében európai ország legyen” – fogalmazza meg a közéleti és az egyéni szabadságjogok iránti mély polgári elkötelezettségét dr. Szlávnits László Eötvös-díjas ügyvéd. Elsőgenerációs értelmiségiként sokáig koncertzongoristának készül, ám szorgalma kevesebb a tehetségénél, így önként és időben vált: a székesfehérvári zenei szakiskolai érettségi után az ELTE jogi karán köt ki. (Az interjú második, befejező része.)
Új ombudsmant választott az Országgyűlés, szeptember 25-étől Székely László az alapvető jogok biztosa. Az Ars Boni jogi folyóirat interjúalanyai segítségével ebből fakadóan most az országgyűlési biztosok intézményét járjuk körbe. Az ombudsmani intézmény egyes kérdéseiről Kaltenbach Jenő (volt nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztos) gondolatait olvashatják.
„A rendszerváltás után negyed századdal úgy tűnik, inkább visszafelé megyünk az időben, semmint előre. Mivel egyszerre vagyok magyar patrióta és elkötelezett európai polgár, valódi citoyenként azt szeretném, hogy a hazám egyszer igazi, a szó nemes értelmében európai ország legyen” – fogalmazza meg a közéleti és az egyéni szabadságjogok iránti mély polgári elkötelezettségét dr. Szlávnits László Eötvös-díjas ügyvéd, akit a budapesti szakmai kamara 2010-ben a száz legjobb közé ajánlott. Elsőgenerációs értelmiségiként sokáig koncertzongoristának készül, ám szorgalma kevesebb a tehetségénél, így önként és időben vált: a székesfehérvári zenei szakiskolai érettségi után az ELTE jogi karán köt ki. Széles körű, tárgyalószintű nyelvtudásának, irodalmi és zenei műveltségének alapjait szüleitől kapja meg.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozásoknak különböző feltételeknek, előírásoknak kell megfelelniük az Európai Unió egyes tagállamaiban, ezek a normák leggyakrabban nyilvántartásba vételt, anyagi biztosíték letétbe helyezését, a társasággal kapcsolatos feltételek, erőforrások meglétét kívánják meg. Ezek a feltételek amellett, hogy garanciális szabályok annak érdekében, hogy az állam által meghatározott feltételeknek megfelelve működjenek az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások, egyben az adott tagállam piacára való bejutás feltételeit is jelentik. Ez utóbbi vonatkozásban a tagállami szabályoknak tekintettel kell lenniük az Európai Unió szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, azt korlátozni is csak az uniós szabályok által lefektetett keretek között lehet.
Az időbeli hatály szabályainak körültekintő alkalmazása elengedhetetlen a jogalkalmazó számára, mivel az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető anyagi jogi norma helytelen megválasztása akár kártérítési felelősség megállapítására is alapot adhat. Az időbeli hatály kapcsán az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseiről folytattuk múltkori beszélgetésünket dr. Jávorszki Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatójával.
Csupán minden hatodik ember bízik a politikusokban, a tűzoltók és a postások nimbusza viszont kikezdhetetlennek tűnik. A cégvezetők valamelyest javítottak a válság kitörése óta, de bizalmi tőkéjük meg sem közelíti a tanárokét. Az InfoTandem heti infografikája.
2013. szeptember 1-jén hatályba léptek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] azon rendelkezései, amelyeket még 2011-ben fogadott el az Országgyűlés. A jogalkalmazók számára azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt a szabályozás tartalma, hiszen az Nkt.-t a 2013. évi CXXIX. törvény még augusztusban is módosította, továbbá a végrehajtást szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet is csak augusztus legvégén hirdették ki a Magyar Közlönyben. A 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba átszervezett korábbi önkormányzati iskolák pedagógus közalkalmazottai számára a pedagógus életpálya és az ahhoz kapcsolódó illetményemelés tette teljessé az őket érintő átfogó változást. Ám az életpályát és az illetményszabályokat nem csak rájuk, de az önkormányzati fenntartásban maradó óvodákban, valamint a magánszféra (alapítványi, egyházi, magán) intézményeiben munkaviszonyban alkalmazottakra is alkalmazni kell.
A magyar társadalom röghöz kötött. Történelmileg, attitűdben és munkavállalás szempontjából egyaránt. Hosszú évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel több kutató, hogy vajon milyen okokra vezethető vissza e mobilitáshiány. Amíg azonban ez önmagában társadalom elméleti kérdésként jelent meg addig a gazdasági szakemberek nem foglalkoztak a témával, így szociológiai problémaként került egy szűk réteg látókörébe. Ma, amikor a 93 000 nkm-en belül olyan problémákkal kell megküzdeni, hogy az ország észak-nyugati felén munkaerőhiány az észak-keletin pedig munkaerő túlkínálat van, akkor egészen más megvilágításba kerül a mobilizációs képessége a lakosságnak. Cikkemben arra próbálok választ keresni, hogy vajon a munkaerő piaci kereslet-kínálat meg tudja-e mozgatni ezt a társadalmi beidegződést és amennyiben igen, milyen intézkedések adhatnak ehhez további támogatást.
Új ombudsmant választott az Országgyűlés, szeptember 25-étől Székely László az alapvető jogok biztosa. Az Ars Boni jogó folyóirat interjúalanyai segítségével az országgyűlési biztosok intézményét járta körbe. Az ombudsmani intézmény egyes kérdéseiről ezúttal Jóri Andrást (ügyvéd, volt adatvédelmi biztos) kérdezték.
