A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása megteremtette az elméleti lehetőséget arra, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretei között teljesíthessék.
A duális képzési forma a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés. Célja, hogy a hallgatók már felsőoktatásban eltöltött tanulmányaik ideje alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, közvetlenül megismerhessenek munkafolyamatokat, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt töltsenek szakmai gyakorlattal.
A jövő évi költségvetést megalapozó törvény a kihirdetését követő naptól (június 18-tól) módosította, illetve 2017. január 1-jei hatállyal módosítani fogja a munka törvénykönyvét. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása megteremtette az elméleti lehetőséget arra, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretei között teljesíthessék.
2016. szeptember 1-jével hatályba lépő szabályozás értelmében az iskolaszövetkezeten keresztül harmadik félnek (szolgáltatás fogadója) történő szolgáltatásnyújtás szabályai kikerülnek az Mt. hatálya alól.
Az elmúlt időszak eseményei hatására a közbeszéd részét képező téma lett a polgári engedetlenség. Amikor ez a munkavégzés megtagadásában ölt testet, akkor a jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hol húzódik a határ a sztrájk és a polgári engedetlenség között. Erre a kérdésre keressük röviden a választ az alábbiakban.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása megteremtette az elméleti lehetőséget arra, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretei között teljesíthessék.
Ha a munkavállalók összeverekednek, akkor a munkáltató sem maradhat tétlen, s bizonyos esetekben a munkáltató felelőssége is fölmerülhet. Érdemes ezért ismerni az ilyen váratlan esetekre vonatkozó munkajogi szabályozást.
A jogalkotó lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót ideiglenesen, munkaszerződésétől eltérően, más munkakörben, más munkahelyen (kiküldetés), illetve más munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztassa. Az Mt. – szakítva a korábbi széttagoltsággal – egységesen rendezi a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait és az 1992. évi Mt. önálló jogintézményei helyébe egységes szabályokat léptet.
A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) speciális szabályokat határoz meg. Írásunk második részében a peres eljárás szabályait és a jogorvoslati lehetőségeket ismertetjük röviden.
