A munkahelyi diszkrimináció „munkaidőn kívül”
Az egyenlő bánásmód követelménye nem a munkaviszony létesítésével kezdődik, hanem már azt megelőzően, az álláshirdetéssel.
Az egyenlő bánásmód követelménye nem a munkaviszony létesítésével kezdődik, hanem már azt megelőzően, az álláshirdetéssel.
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a munkáltató a munkavállalót azonos munkakörben, de más munkavégzési helyen szeretné foglalkoztatni, akár hosszabb-rövidebb ideig átmeneti jelleggel, akár véglegesen.
Cikkünkben a polgári jog és a munkajog együttes alkalmazásával kapcsolatos olyan jogesettel foglalkozunk, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt születtek, és amelyek kapcsán alkalom nyílik a jogszabályi környezet változásait a gyakorlati eseteken keresztül vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével a munkajogi szabályok is újabb változásokon mennek keresztül.
Cikkünkben a polgári jog és a munkajog együttes alkalmazásával kapcsolatos olyan jogesettel foglalkozunk, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt születtek, és amelyek kapcsán alkalom nyílik a jogszabályi környezet változásait a gyakorlati eseteken keresztül vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével a munkajogi szabályok is újabb változásokon mennek keresztül.
Jelen írásunkban a munkaidő beosztásával, elszámolásával kapcsolatos szabályok közül a munkavállalókat és munkáltatókat egyaránt érzékenyen érintő rendkívüli munkavégzést vesszük górcső alá. Az alábbi bírósági döntés még a régi Munka Törvénykönyve szerint született, de a vonatkozó szabályok az új törvényben is tovább élnek.
Az alábbiakban a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatások és más juttatások elhatárolását egy gyakorlati eseten keresztül szemléltetve mutatjuk be.
Mind a korábbi, mind a hatályos munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás tartalmazza a továbbkölcsönzés tilalmát. Ennek a tilalomnak a tartalmát mutatjuk be az alábbiakban egy jogeseten keresztül.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-i hatályba lépésétől kezdődően a védett ismeret (know-how) önálló jogvédelmet élvez. Ennek a szabálynak az „aprópénzre váltásával” foglalkozunk a továbbiakban, a szabályokat egy szakácson és az általa használt recepteken keresztül szemléltetve.
Jogesetünkben a felperes által T. Áruház területén üzemeltetett ékszerboltban az alperes megyei felügyelősége 2000. március 15-én munkaügyi ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy a felperes a munkaszüneti napon három munkavállalót jogellenesen foglalkoztatott, és további munkavállalók esetében pedig nem megfelelően fizette ki a túlmunkáért járó bért és bérpótlékot. A felügyelőség a felperest a szabálytalanságok miatt munkaügyi bírsággal sújtotta. A felperes a munkaszüneti napon való foglalkoztatás miatti bírság kiszabásával nem értett egyet, fellebbezését azonban az alperes elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az Mt. – új Ptk. hatályba lépésével összefüggő – módosítása 2013. március 15-től lehetővé teszi a tanulmányi szerződésekben, valamint a versenytilalmi megállapodásokban, hogy a felek kötbért kössenek ki. Az így megállapított kötbérre az új Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.