A Munka Törvénykönyve a munkáltató alapvető kötelezettségei között előírja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítását, valamint azt, hogy a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
Jelen cikkünkben a munkavállaló munkabéréhez kapcsolódó olyan jogesetet mutatunk be, amely még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alatt születet, azonban többé-kevésbé irányadónak tekinthető a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alatt is, és egyben lehetőséget nyújt a módosuló rendelkezések bemutatására.
Jelen írásunkban a munkaerő-kölcsönzés azzal az esetével foglalkozunk, amikor a munkaszerződés ugyan azonos honosságú felek között jön létre, de a munkavállaló egy másik tagállamban letelepedett kölcsönvevőnél kerül foglalkoztatásra (a továbbiakban ezt értjük nemzetközi munkaerő-kölcsönzésen).
Az alábbiakban a magyarországi munkavállalók külföldi munkavégzésének lehetséges formái közül a kiküldetéssel foglalkozunk. Azaz, azzal az esettel, amikor a hazai munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül, Magyarországon kívül kötelezi munkavégzésre.
Cikkünkben a külföldi munkavállalók magyarországi munkavégzésének lehetséges formái közül a kiküldetéssel foglalkozunk. Azzal az esettel, amikor a hazánkban nem honos munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül, Magyarországon kötelezi munkavégzésre.
2012. szeptember 1-től hatályba léptek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályai. Ennek alapján a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát.
2012. szeptember 1-től hatályba léptek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályai. Ennek alapján a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezései jórészt 2012. július 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek. Így ezekben az esetekben – főszabályként – a munka törvénykönyvét (Mt.) szabályait kell alkalmazni, amelyektől azonban a jogalkotó a közalkalmazotti jogviszony jellegére tekintettel bizonyos mértékben mégis eltér. A következőkben a vonatkozó szabályok „összeolvasásával” igyekszünk a szabályozás legfontosabb elemeit ismertetni.
A régi Mt. húszéves bírói gyakorlatának az új szabályozási környezetben történő továbbélését bemutató cikksorozat mostani részében a régi törvény és az új Mt. munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó szabályait vesszük górcső alá.
A régi Mt. húsz éves bírói gyakorlatának az új szabályozási környezetben történő továbbélését bemutató cikksorozat mostani részében a régi törvény és az új Mt. munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó szabályait vesszük górcső alá.
