A munkáltatói jogkör gyakorlása egy sajátos képviselet, a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Természetesen előfordul, hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója azonos személy, például természetes személy munkáltató esetén (egyéni vállalkozó). Az esetek többségében azonban egy összetett munkaszervezettel találkozunk, ahol ez a két minőség szétválik.
A munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói teendők, illetve munkavállalói jogosultságok és ellátások ismertetéséhez mindenekelőtt a vonatkozó fogalmak tartalmát kell tisztáznunk. A munkajog, a munkavédelem és a társadalombiztosítási jog szabályai ezen a területen összekapcsolódnak.
A munkajogi alapelvek kétségkívül rendkívül fontos részét képezik a jogalkalmazási gyakorlatnak, mivel ezek minden olyan szituációban felhívhatóak, amelyre a törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezést. A felvilágosult abszolutizmus monumentális – mintegy kétezer paragrafusból álló – porosz jogi kódexe, az Allgemeines Landrecht életbelépése óta tudjuk, hogy minden élethelyzetet leszabályozni nemcsak, hogy lehetetlen, de nem is igazán célszerű. Hézagpótló funkciójuk mellett az általános magatartási követelmények áthatják a munkaviszony szereplőinek eljárását, a munkaviszony létesítésétől egészen annak megszűnéséig, sőt egy esetlegesen kialakuló jogvitában akár fő-, akár kiegészítő jogi érvként is megállhatják a helyüket, s önmagukban eldönthetik a munkaügyi per kimenetelét.
Az adatkezelés legfőbb elveit is szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) állapítja meg, amelyek a munkaviszonyban is irányadóak. Egyidejűleg azonban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyvének a munkáltatói adatkezelésre vonatkozó különleges szabályaira is.
Megalapozhat-e vásárlói panaszbejelentés munkáltatói azonnali hatályú felmondást? A kérdés megnyugtatóan csak nyitva hagyott válasszal rendezhető, ugyanis az eset összes körülményétől függ, hogy egy vevői panasz, reklamáció a munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetését vonja-e maga után.
A Munka Törvénykönyve a munkavállaló alapvető kötelezettségeként fogalmazza meg, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkát végezni. A munkavédelemről szóló törvény ezt még azzal a rendelkezéssel egészíti ki, miszerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.
A munkaviszony megszüntetése akkor minősül jogellenesnek, ha a munkáltató a munkaviszonyt nem a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírtak szerint szünteti meg. Ez számos esetet felölel.
Az eljárásnak többféle munkáltatói kötelezettséggel járó, egymásra épülő szakaszai vannak.
A minősítés, azaz a munkavállaló munkavégzés során nyújtott teljesítménye vizsgálatának eredménye, és az erre épülő értékelés kiemelkedő jelentőséggel bír mind a munkáltatói szervezet, mind az egyén szempontjából. Ennek során ugyanis egyrészt feltárhatók a munkavégzés során elkövetett hibák mögött megbújó okok, esetleges rossz munkavégzési módszerek. Másrészt a pozitív visszacsatolás a munkavállaló számára ösztönzést adhat a kiváló munkavégzés folytatására, és továbbfejlesztésére, továbbá karrierépítésének is alapja.
A 2012-es Munka Törvénykönyve (Mt.) előtt a kötetlen munkaidőre csak a bírói gyakorlatban hivatkoztak. A jogalkotó felismerte a szabályozás szükégességét, ezért az Mt. már konkrétan meghatározza azokat a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályokat, amelyek kötetlen munkarend esetén nem alkalmazhatók.
