A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között húzódik. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvének segítségével lehet eldönteni, a dolgozó köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mailjeire.
A munkaerőpiacra lépés előtt álló fiatalokat számos kérdés foglalkoztathatja a munka világával kapcsolatban, hiszen a szabadabb egyetemi és főiskolai mindennapokból egy sokkal kötöttebb világba kerülnek, ha munkába állnak. Az ösztöndíj és a szülői támogatás után megélhetésük alapját a munkával megszerzett keresményük fogja képezni. Tapasztalat nélkül, a megfelelő információk és tájékozottság hiányában, valamint a munkáltatói igényeknek általában kiszolgáltatva, pályakezdőként komoly hátrányok, sérelmek érhetik őket. Egy egyetemi karriernapon elhangzott kérdésekből szemezgetve adunk most ízelítőt arról, hogy a pályakezdő fiatalok mire kíváncsiak leginkább a munkajog világából.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amely esetben a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, így baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Mindkettőben közös elem a baleset, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A 2012. július 1. napján hatályba lépő új munka törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés szabályozását némileg egyszerűsítette, mivel nem ismétli meg a hagyományos munkaviszony kölcsönzésre is értelemszerűen irányadó szabályait. Jelen írásban néhány, korábban nem létező szabályt ismertetünk, amelyek a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat „húsbavágóan” érinthetik.
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.
Egy 2013. augusztus 29-étől hatályos jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató, tanuló tagja dolgozhat-e az érettségit követő nyári szünetben az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszony létrejötte előtt, illetve a diplomát szerzett hallgató a záróvizsgák utáni nyáron.
Munkaviszonyból fakadó általános kötelezettség, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. A munkavállalót ez a kötelezettség a munkaviszony fennállása alatt, és ellenérték nélkül terheli. A munkaviszony megszűnése után ez az általános magatartási követelmény csak abban az esetben marad fenn, ha a felek versenytilalmi megállapodást kötnek, és a verseny tilalmáért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet a munkavállalónak. A munkáltatónak akkor áll érdekében versenytilalmi megállapodást kötni, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után potenciális versenytársként léphet fel.
A Munka Törvénykönyve is számos olyan jogintézményt szabályoz, amely ösztönzi a családalapítást munkavégzés mellett. Ezek közül most a gyermekvállalással összefüggő felmondási tilalmakat és felmondási korlátozásokat tekintjük át.
Munkaviszonyból fakadó általános kötelezettség, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. A munkavállalót ez a kötelezettség a munkaviszony fennállása alatt, és ellenérték nélkül terheli. A munkaviszony megszűnése után ez az általános magatartási követelmény csak abban az esetben marad fenn, ha a felek versenytilalmi megállapodást kötnek, és a verseny tilalmáért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet a munkavállalónak. A munkáltatónak akkor áll érdekében versenytilalmi megállapodást kötni, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után potenciális versenytársként léphet fel.
Elsőre talán furcsának tűnik, de a Munka Törvénykönyve maga is előírja, hogy a munkavállaló betegen nem dolgozhat. A törvény szerint ugyanis a munkavállalónak munkára képes állapotban kell munkaideje alatt munkavégzés céljából rendelkezésre állnia, és munkát végeznie. Influenzától meggyötörten nyilvánvalóan nem képes a munkavállaló ezt a kötelezettségét (sem) teljesíteni.
