A céges karácsonyi buli nem kívánt következményei
Nem árt tudni, hogy a céges karácsonyi partikon nem magánemberként, hanem munkavállalóként veszünk részt. A túlzott alkoholfogyasztásnak és a pletykáknak is lehetnek munkajogi következményei.
dr. Jónás Tünde cikkei
A káronszerzés tilalma és esetei
A kártérítési jog egyik alapelve a teljes kártérítés elve, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha károkozásra nem került volna sor. A teljes kártérítés elve ugyanakkor kizárja, hogy a károsult a károkozás folytán gazdagodjon, azaz ha a káreseményből rá nézve előnyök is származnak, azokat a fizetendő kártérítés összegéből le kell vonni. Ezt nevezzük a káronszerzés tilalmának. A bírói gyakorlat töretlenül alkalmazza ezt az elvet. A Munka Törvénykönyvében kifejezetten ugyan nem, de bizonyos rendelkezések útján ott is megjelenik.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Az ösztöndíjas foglalkoztatással a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkavállalását kívánja elősegíteni, oly módon, hogy munkavégzésük során a szakmai készségek megszerzését is biztosítja.A munkáltató számára is előnyös lehet az ösztöndíjas foglalkoztatás, hiszen az a megfelelő képzettségű szakembereinek forrása lehet.
Ha a munkavállalónak nyoma vész
Ritkán, de előfordul olyan eset, hogy a munkavállaló egyszerre csak szó nélkül eltűnik: nem jelenik meg a munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben munkahelyén, távolmaradását nem jelzi a munkáltató felé és a továbbiakban sem ad semmilyen életjelet magáról.
Munkaviszony: határozott vagy határozatlan idejű?
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határorozott időtartamot külön ki kell kötni a munkaszerződésben. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határozott időtartam az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott munkaviszony tartamát is.
Munkavégzés egyetemi, főiskolai hallgatóként hagyományos munkaviszonyban
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti atipikus munkaviszony sajátosságait egy korábbi írásunkban részleteztük. Ugyanakkor elsősorban a kötetlenebb szorgalmi időszakkal együtt járó felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén merül fel joggal a kérdés a hallgatóban, hogy tanulmányai, valamint megélhetése költségeinek (pl. tandíj, könyv-és jegyzetköltség, albérleti díj) forrását nem biztosíthatja-e az egyetem, főiskola mellett hagyományos munkaviszonyban, akár általános teljes napi munkaidőben, azaz napi 8 órában történő munkavégzéssel.
Tanulmányi szerződéssel az iskolapadban
A tanulmányi szerződés alapján a tanulmányok folytatására a felek kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A tanulmányi szerződés megkötése, teljesítése és megszüntetése is számos gyakorlati kérdést felvet, amelyet a széles körű bírói gyakorlat is tükröz.
Egy munkahely, több jogviszony?
Elsőre talán bizarrnak tűnik a gondolat, de a gyakorlatban nem ritkán találkozhatunk olyan esettel, miszerint a munkavállaló és a munkáltató között egyszerre több jogviszony áll fenn. A jogviszonyok mindegyike lehet munkaviszony, vagy munkaviszony mellett munkavégzésre irányuló más jogviszony, például megbízás is létrejöhet. A Munka Törvénykönyve egyedül a vezető állású munkavállalóra vonatkozóan fogalmazza meg a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének tilalmát, más tilalmat vagy korlátozást azonban nem tartalmaz a törvény.
Munkaviszony létesítése nappali tagozatos hallgatóval
A nyári szünet kellős közepén tartunk, amikor is sok diák legalább egy nyaralás, vagy fesztivál költségeit megpróbálja kétkezi munkájával megteremteni. Természetesen nem kizárt a hagyományos munkaviszony létesítése sem, de a diákok fő kötelezettségét jelentő tanulmányok iskolarendszerű folytatásához sokkal inkább illeszkedik az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyban, mint atipikus munkaviszonyban történő munkavégzés.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése
A 2012. július 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) jelentősen átalakította a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályrendszert, és az addig hatályos rendelkezésektől (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: 1992. évi Mt.) néhol gyökeresen eltérő szabályokat alkotott. Jelen írásunkban a hatályos szabályokat elemezzük és értékeljük, kiemelve a korábbiakhoz képest eltérő rendelkezéseket.