Bejelentkezés Hírlevél

Kálmán Attila cikkei

Kálmán Attila  |  2017. november 23. Szakma

Jogtudósok Európa jogáról, jövőjéről

Ma már tarthatatlan, hogy egy európai uniós szabályozás magasabb jogforrás legyen a nemzeti alkotmányoknál. Ahhoz, hogy e szemlélet megjelenjen az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában, előbb a luxemburgi testület és a nemzeti alkotmánybíróságok közötti párbeszédnek kellene megindulnia – fogalmazott Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Gombos Katalin: Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című könyvének minapi, a közszolgálati egyetemen elhangzott bemutatóján. Mint mondta, ennek ellenére Magyarország számára az Európai Unió egy alternatíva nélküli lehetőség.

Kálmán Attila  |  2017. november 22. Szakma

Európai Unió – díszvacsora vagy csontrágás?

Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogi alapjai című könyvéből is jól érzékelhetjük, hogy az EU jelenlegi állapota veszélyeket és lehetőségeket egyaránt hordoz magában. Az unió jövője olyan, mint a mű címlapján található pergamentekercs: nem tudhatjuk, hogyha kibontjuk, vajon jó vagy rossz híreket tartalmaz-e számunkra. A szerző legfontosabb erényei közül kiemelendő a rendszeralkotó képessége, amivel az olvasók számára minden kis kocka a helyére kerül az EU szinte már áttekinthetetlenné vált jogrendszerét illetően. Gombos Katalin mestere tízfejezetes műve tárgyának. Ahhoz, hogy Magyarország uniós története ne egy lassan elhúzódó EU-tanázia legyen, és hogy a nagy közös európai vacsorán ne csak a csontok kerüljenek az asztalunkra, e kötetet ajánlatos volna mindenkinek sűrűn forgatnia – fogalmazatott a kötetet méltató, a Kúrián megtartott előadásában Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke.

 

Kálmán Attila  |  2017. október 2. Szakma

Tárgyalóterem – újragondolt sajtónyilvánosság

Jövő évtől – az új Pp. értelmében – már csak a hivatásos sajtómunkatársak készíthetnek kép- és hangfelvételt a polgári peres tárgyalásokon. Bár ez egy szűkítő rendelkezés, a Fővárosi Ítélőtábla szerint emelheti a tudósítások színvonalát, mivel kizárja, hogy olykor szélsőséges hangvételű, nem feltétlenül a hiteles tájékoztatásra törekvő blogokhoz használják ezeket a „civil” felvételeket.

Kálmán Attila  |  2017. szeptember 13. Szakma

A Kúria módosítaná a házi őrizet feltételeit

Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazható házi őrizet feltételeinek könnyítését szorgalmazza a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, mivel számos esetben „csak” a műszaki feltételek hiányoznak a szükséges technikai eszközök működtetéséhez, holott a törvényi lehetőség biztosított lenne hozzá. Ennek ellenére a házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelése esetén a bíróságok általában pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a jogintézménnyel összefüggő korlátozásokat, illetve a figyelmeztetéseket. A Kúria szerint az alaposság tekintetében ugyanakkor aggályos lehet az a bírói gyakorlat, amikor az előzetes letartóztatást elrendelő határozatok szövege nem más, mint az ügyészi indítvány szó szerinti átvétele. Igaz, ennek megvannak a sajátos büntetőeljárási okai, így a határozatok helyességét ezek összevetésével kell megvizsgálni.

Kálmán Attila  |  2017. július 13. Szakma

Kúria: Kevés elbocsátott dolgozó lesz pernyertes

A munkaügyi perek 70 százalékában munkaviszonyuk megszüntetését támadják a munkavállalók jogellenességre hivatkozva, ám csupán húsz százalékuk lesz pernyertes. A bíróságok ilyen arányban ítélik meg úgy, hogy a dolgozó elbocsátásakor a munkáltató megvalósította a joggal való visszaélést, vagy megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek a meglepően alacsony számnak pedig leginkább a hibás jogértelmezés miatt rosszul megfogalmazott keresetlevelek nagy száma és a bizonyítás nehézsége az oka – derül ki a Kúria ez irányú joggyakorlat-elemzéséből.

 

Kálmán Attila  |  2017. július 6. Szakma

Kúria: Jogos védelem új bírói szemlélettel

A Kúria szerint az új Btk. világosan fogalmaz a – korábban előírt arányosságot egyes tételekben elvető – jogos védelem megállapításával kapcsolatban, amit a legfőbb bírói fórumnak az úgynevezett harsányi késeléses ügy megítélésekor első ízben kellett mérlegelnie. Ez csakis felmentő ítélet lehetett. A bíróságok annak ellenére nehezen alkalmazzák ezt az új szemléletű törvényi rendelkezést, hogy a jogalkotó épp az „empátiás készséget” várja el a jogalkalmazóktól.

 

Kálmán Attila  |  2017. június 30. Szakma

Kúria – Lakáseladás: tulajdonbejegyzés „nullás” igazolással

Elképzelhető, hogy a jövőben egy lakás tulajdonosváltását csak akkor jegyzi be a földhivatal, ha a közös képviselő „nullás igazolást” állít ki arról, az ingatlan eladójának nincs közösköltség-tartozása. Ha ez a – Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által javasolt – elképzelés mégsem valósulna meg, valószínűleg még idén jogegységi határozatot hozhat a legfőbb bírói fórum ama társasházi perekkel kapcsolatban, melyekben teljesen eltérő ítéletek születnek annak eldöntésekor, a külön tulajdonban lévő lakás vagy üzlethelyiség eladása esetén a társasház kitől követelheti az eladáskor fennálló közösköltség-hátralékot: az eladótól vagy a vevőtől, esetleg közösen mindkettőtől.

Kálmán Attila  |  2017. június 9. Szakma

Kúria: Úton a rendőrfotók jogi megoldása

Több alapjogi kérdésben is fontos időszakába léphet a bírói jogalkalmazás, hiszen az ítélkezés egyik sarokpontjává válhat az öt éve hatályos Alaptörvény és más fontos törvények közötti jogösszevetés, abból következően pedig a jogösszeütközések tisztázása. A jövőben tehát bátrabban kell alkalmazni az alapjogi szempontokat az ítélkezésben. Az egyik ilyen közérdekű kérdés lehet a gyülekezési jog bírói korlátozása olyan alaptörvényi indoklással, miszerint a bejelentett demonstrációs cél nincs összhangban a jogállami követelményekkel. A másik „közismert, jellegzetes” példa pedig a rendőrfotók sajtóközlésének régóta húzódó ellentétes megítélése, amelynek rendezése csak akkor történhet meg, ha az AB elvégezi a Ptk. vonatkozó részének normakontrollját. Ez utóbbiban konkrét beadvány még nem született, de folyamatban van a kérdés szakmai megoldása – hangzott el a Kúria minapi sajtó-háttérbeszélgetésén.