Az általános közigazgatási rendtartáshoz és a közigazgatási perrendtartáshoz íródott kommentárok bemutatóján kiderült: nem feltétlenül egyszerű olvasmányok, ám mindenkinek hasznosak lehetnek, aki valaha, valamilyen formában is kapcsolatba kerül a közigazgatási eljárások valamelyik szintjével.
A nagyszámú minőségi dolgozatot elismerendő, első alkalommal, a kiváló írásokat elismerő kategóriával bővült az Arsboni 2018-as cikkíró-pályázata, melynek ünnepélyes díjátadója szimbolikus helyszínen, a Kossuth Klubban volt, ahonnan sok korabeli változás indult.
A Kúria elnöke szerint olyan közigazgatási ítélkezési értékek jöttek létre az elmúlt évtizedekben, amelyek megőrzése fontos az újabb bírósági reform során. A Kúria alkotmányos szerepe szerint szüksége van értelmezési térre, hogy döntéseiben érvényesüljön a jogalkotói szándék, a jogállamiság elve.
A GDPR hatályba lépésével felértékelődik az adatvédelmi szakjogászok és a jogi szakokleveles szakemberek képzése, melyek az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének egyre népszerűbb kurzusai. A gyakorlatorientált tananyagról a NAIH szakemberei gondoskodnak, a legfrissebb hazai és európai jogalkalmazásokhoz igazodva. Ezekről is beszélgettünk Péterfalvi Attilával, a NAIH elnökével, a képzések felelősével.
A Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása miatt bizonytalanság övezi a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma közigazgatási szakágának és bíráinak a jövőjét. Egyelőre mindössze annyi biztos, hogy a szervezési, igazgatási és egyéb feladatok áttekintésére hamarosan megalakulhat egy, az igazságügyi miniszter által életre hívott szakmai bizottság, amelyben mások mellett kúriai bírók is rész vesznek.
A finn dalszerző, gitáros, énekes, Ville Susi két koncertet ad Budapesten június 22-én és 23-án.
Az e-kapcsolattartás anomáliáról tartott március 5-én vitafórumot az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület a BÜK székházában. Az egyesület szerint az e-rendszer bevezetése annak ellenére derült égből villámcsapásként érte az ügyvédeket, hogy a vonatkozó jogszabály már 2015-ben megszületett.
A Kúria a következő időszakban 15 táblabíróval „erősíti” a választási jogorvoslatok elbírálására; s bár e döntéseiket vélhetően politikai felhangok kísérik majd, ezekre a legfőbb bírói fórum a jövőben is visszafogottan reagál.
A polgári és büntető ügyszakos bíráknak legkésőbb az új eljárásjogi kódexek életbe lépéséig egy központi vizsgarendszer alapján és legalább 90 százalékos eredménnyel kell számot adniuk tudásukról, így az átállás várhatóan zökkenőmentes lesz, és biztosítja az ítélkezés folyamatosságát az alsóbb és felsőbb bíróságokon egyaránt. A polgári perrendtartástól és a büntetőeljárási törvénytől a jogalkotók és a jogalkalmazók is azt várják, hogy a bevezetendő újítások nyomán mindkét ügyszakban gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek az eljárások.
A jogos védelem kúriai megítélésében immár egyértelműen megjelenik a szemléletbeli változás, és visszatükrözi a jogalkotónak azt a szándékát, hogy e minősítés bírói megítélésekor az áldozatvédelemre helyezi a hangsúlyt, azaz „az áldozat oldalára áll”. Ebből következően a legfőbb bírói fórum idén novemberben immár másodjára hozott a korábbi jogerős elmarasztalással ellentétes, felmentő ítéletet. Az óbudai, rablási-autós üldözéses ügyben kimondta, a jogos védelem a javak védelmére is értendő alkotmányos alapjog. Mivel a Kúria szerint az alsóbb bíróságoknak már a korábbi jogszabályok alapján is hasonlóan kellett volna eljárniuk, nem kizárt, hogy a korábban ugyancsak jogerősen elítéltek akár tömegével kérni fogják ügyük újratárgyalását a legfőbb bírói fórumtól.
