A munkavállaló és a munkáltató között munkaszerződéssel létrejövő jogviszonyban mindkét felet jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Ezek közé tartozik a munkavállaló kártérítési felelőssége is, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkajogviszonyból származó kötelességeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezt azonban a munkáltatóan kell bizonyítania.
A közelmúltban megszavazta a parlament a T/528 számú, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amellyel bár a kódex egészét érintő módosítás nem történt, ám a javaslat több ponton is jelentős változtatást eszközöl. Elsődlegesen a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket érinti a módosítás, de változik az értékpapírjog, módosulnak a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére vonatkozó felelősségi szabályok, és nem utolsó sorban a szülőtartás intézménye is megerősödik az új szabályok által.
A napokban megszavazta az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amely több téren is jelentős változást hozott. A vezető tisztségviselő harmadik személyek felé csak abban az esetben felel majd egyetemlegesen a károkozásért, amennyiben azt szándékosan okozta.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza a munkáltató és munkavállaló általi munkaviszony megszüntetésének szabályait, amelyet egyrészt a munkavállaló egzisztenciális védelmére, másrészt a munkáltatói érdekre alapít. A törvény meghatározza ezen szabályok megszegésének szankcióit is, azonban a jogellenes megszüntetés megállapítása már a bíróság hatáskörébe tartozik. Az Mt. különbséget tesz a munkáltatói és a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés között.
A napokban megszavazta az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amely több téren is jelentős változást hozott. A vezető tisztségviselő harmadik személyek felé csak abban az esetben felel majd egyetemlegesen a károkozásért, amennyiben azt szándékosan okozta.
A kötelesrész megfizetése nem mindig kötelező. Öröklési szerződésnél – amennyiben a teljes vagyon az eltartót illeti – az örökhagyónak a törvényes örökösöket megillető kötelesrész nyújtására nincs kötelezettsége.
A korábban munkáltatói jogutódlásnak nevezett intézményt az új munka törvénykönyve már a munkáltató személyében bekövetkező változásként rögzíti, ennek szabályait tekintjük át cikkünkben.
A polgári jogban, ha egy megállapodás érvénytelen, akkor az azt jelenti, hogy bírói úton nem kikényszeríthető, vagyis az érvénytelen ügyletnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya. A munkajog érvénytelenségi rendszere polgári jogi szabályokra épül, ám figyelembe veszi a munkajog, mint speciális jogág sajátosságait.
Mezőgazdasági földet sokféle módon lehet szerezni, például örökléssel is. Az öröklés – azt gondolhatnánk – korlátok nélkül engedélyezett, hiszen abban az örökhagyó akarata jelenik meg. Ez mégsem igaz mindig.
A banki hitelezés megnövekedését a válság előtti években nem követte minden esetben a tisztességes működés, ugyanis a transzparencia, a helyes kommunikáció, a fogyasztókat védő gyakorlatok általában nem voltak részei a hitelezésnek.
