A közvetítői eljárás a sérelmek feloldásán keresztül a kapcsolat alapjait képes a jövőre nézve megváltoztatni. Ez pedig elvezet a mediáció legfontosabb szerepéhez, miszerint nem csak a fennálló vita nem jut el a bíróságra, hanem a felek között később sem merülnek fel perre okot adó körülmények, hiszen a probléma gyökerében történik meg a kapcsolat „gyógyítása”.
Az új Ptk. Családjogi Könyve alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A bíróság – a gyermek érdekében – ezt akkor fogja kezdeményezni, ha a felek konfliktusa oly mértékű, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni.
A válási mediáció lényege, ha a felek nem akarják bíróság elé tárni a házasság megromlásának okait, akkor a Ptk. által felsorolt kérdések mindegyikében meg kell egyezniük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. A válási mediáció alkalmával a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a közvetítő segítségével feloldják, s ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindketten nyertessé válnak.
Amikor egy házasságban válásra kerül a sor, legtöbbször a válóper gondolata merül fel mindenkiben, valamint annak hosszú, költséges mivolta, nem beszélve a felek magánéletének teljes körű feltárásáról, amit senki nem vállal be jó szívvel. Kevesen tudják azonban, hogy a válóper körébe tartozó kérdésekben – egy mediátor segítségével – magunk is megegyezhetünk, megkönnyítve ezáltal életünket.
Az adatvédelem terén már eddig is számos rendelkezés biztosította a személyes adatok védelmét, melyre vonatkozó legfontosabb szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.), vagyis a jelenlegi adatvédelmi törvényünk tartalmazza. Áprilisban azonban az Európai Parlament új adatvédelmi szabályokat szavazott meg, melyek által 2016/679/EU számon megszületett az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR).
A mai társadalomban egyre nagyobb figyelmet kap a gyermekkel való kapcsolattartás, illetve főként annak olyan irányú szabályozása, amely elősegíti működőképességét és megvalósulásának érvényre juttatását. Ennek fő oka, hogy a szülő és gyermek együttélésének hiányában a családi kapcsolat fennmaradásának egyetlen biztosítéka magában a kapcsolattartásban rejlik.
Manapság rengeteg információt teszünk közzé magunkról például közösségi portálokon, és a különböző internetes keresők is másodpercek alatt tudnak felfedni adatokat szinte bárkiről. A munkáltatók többsége pedig egyre jobban szeretne minden információt megtudni dolgozóiról, vagy épp azon személyekről, akik munkalehetőségre pályáznak nála. Így kérdésként merül fel: vajon egy magyar munkáltató végezhet-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében?
Nemrég megjelent a Magyar Nemzeti Bank ajánlása a befektetési egységekhez kötött biztosítási termékek (Unit- linked) szabályozására vonatkozóan. Azért volt erre szükség, mert etikusságot és jogkövető értékesítési elveket szeretnének elérni ezen a piacon, ennél fogva alapvető elvárás, hogy az ügyfél olyan egymással is versengő, ügyféligényeket kielégíteni képes, etikus termékpalettával és közvetítőkkel találkozzon, mely képes növelni a befektetési egységekhez kötött biztosítási termékekbe vetett bizalmat, mely által hosszú futamidejű, stabil portfólió építhető ki.
Az ember képmása és hangfelvétele, mint a külső megjelenés és adottságok rögzítése alkalmas arra, hogy a személyiség belső sajátosságait is felfedje, így a megkülönböztethetőséget, vagyis az azonosítást teljes mértékben megalapozhatja. Emiatt pedig a személyiségi jogaink keretében szükség van egyfajta magánjogi védelemre annak érdekében, hogy rendelkezhessünk a rólunk készült képmás és hangfelvétel felhasználásáról.
A felsőoktatásban résztvevő tanulóknak lehetőségük van hallgatói munkaszerződéssel történő munkavégzésre, amelyről a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezik. Az ilyen foglalkoztatás esetén azonban eltérő díjazással, adózással és társadalombiztosítási szabályokkal találkozunk, és kérdésként bárkiben felmerülhet az is, hogy a munka törvénykönyvét mennyiben lehet alkalmazni. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó szabályokat.
