30 új esettanulmánnyal bővült az EJEB interaktív honlapja
A honlapon az EJEE-ben foglalt jogoknak a tagállamokban való megjelenését követhetjük interaktív módon.
cikkei
Szabályozható az alapjogot érintő kérdés rendeletben?
Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggés esetén rendeleti szabályozás is megengedhető.
Paragrafusfék, polgári perrendtartás, igazságügyi törvények: sok törvény módosul
Bevezetik a „paragrafusféket”, változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai – számtalan más változást is hoznak a parlament által elfogadott törvénymódosító javaslatok.
Deloitte: folyamatosan változik az e-kereskedelem szabályozása
Az internetes értékesítésre vállalkozó cégeknek érdemes nagyon körültekintően megkötniük szerződéseiket, mivel akár komoly bírságot is kockáztathatnak- figyelmeztetett a Deloitte.
Fenntartható-e a világ?
A címben olvasható kérdést illetően a kutatók és a tudósok pesszimisták, a tudományfilozófus optimista.
Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság
A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Ez az intézmény nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a közigazgatás joghatást kiváltó cselekvései feletti bírói ellenőrzés előzményei egészen a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikkig és az 1896-os Közigazgatási Bíróság felállításáig nyúlnak vissza. Az 1949-es megszűnést követően az ismételt megjelenést az Alaptörvény hetedik módosítása teremtette meg 2018. VI. 29-ével, amikor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének újra szabályozásával, az Alaptörvénybe került, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságok a rendes és a közigazgatási bíróság. A szervezeti szétválasztást a közigazgatási bíráskodás sajátos belső logikájával indokolja a jogalkotó. A közigazgatási jogviták elbírálása speciális szakismeretet, bírói attitűdöt igényel. Ennek oka pedig a különböző eljárások tárgyává tett jogviszonyok gyökeresen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, addig a közigazgatási perben a jogviszony egyik alanya szükségszerűen erőfölényes helyzetben van: az ügyfél áll az információs, szakmai és anyagi erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ezért kell a közigazgatási…
Tanúsítványokat osztogatott a cég, a GVH szerint tisztességtelenül
Tisztességtelen kereskedelmi és üzleti gyakorlatot folytatott a fogyasztó vélemény tanúsítvány kiállításával és kommunikációjával az Ügyfél Vélemény Vizsgálati Központ Kft. (ÜVVK) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapítása szerint. A vállalkozásra a hatóság 11 millió forint bírságot szabott ki, valamint eltiltotta jogsértő magatartása folytatásától, és kötelezte, hogy a versenyhivatali döntésről közvetlenül tájékoztassa üzletfeleit, illetve honlapján is tegye közzé a határozat rendelkező részét.
Vádat emeltek a Pásztor Annát zaklató férfi ellen
Vádat emeltek a férfi ellen, aki több hónapig zaklatott és fenyegetett egy magyar énekesnőt a közösségi médián keresztül – közölte a fővárosi főügyész.
Döntött a Kúria a PTI ingatlanhasználati jogáról
Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését egykori Igazságügyi Palota a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria, amely ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.
Jogszabályfigyelő 2018 – 47. hét
Alábbi cikkünkben a 2018/180–184. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.