2008. november 11-én már negyedik alkalommal rendezte meg a portfolio.hu a Property Investment Forumot, a hazai, illetve a régiós ingatlanpiac legbefolyásosabb cégvezetőinek és döntéshozóinak szakmai találkozóját. A minden eddiginél nagyobb szabású esemény több mint 60 előadóval és közel 400 résztvevővel a legnagyobb ingatlanpiaci konferencia Bécs és Moszkva között.
Az ingóvégrehajtás szabályairól, menetéről, a januártól hatályos jogszabályi változásokról tartott előadást a Complex Ügyvédreggeli keretében dr. Pestovics Ilona, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma bírája. A végrehajtó főszabály szerint akkor köteles a végrehajtást megkezdeni, ha megkapta a költségelőleget a végrehajtást kérőtől. Ha nem, addig szünetel az eljárás, egy éven túl pedig meg is szűnik. Kivételt jelent a gyerektartásdíj, valamint, ha a végrehajtást kérőnek költségmentessége vagy költségfeljegyzési joga van (ilyenkor a bíróság gazdasági hivatala előlegez). Az előleg befizetése után (ha a követelés mértéke miatt indokolt az adós ingatlanát is lefoglalni, ezt 3 napon belül kell megtennie a végrehajtónak) 30 napon belül köteles a végrehajtó lefoglalni az adós lakásán, tartózkodási helyén a birtokában lévő ingóságokat. A határidő 45 nap, ha a végrehajtható okiratot az adósnak postán küldik. Ha a végrehajtó határidőket mulaszt, végrehajtási kifogással lehet élni (amelyet a végrehajtást foganatosító bírósághoz kell benyújtani, de a végrehajtóhoz beadni, aki az iratokkal együtt 3 napon belül továbbítja azokat). Ha a végrehajtó "ráül" az iratokra, azaz azokat határidőben nem továbbítja, emiatt is beadható végrehajtási kifogás. A végrehajtónak a foglalásnál tekintettel kell lennie arra, hogy előfordulhat: az…
A nagysikerű elődre építkező négyajtós változat a Civic kilencedik generációját képviseli, számtalan olyan fejlesztést hordozva, melyek a komfort, a minőség, a takarékosság és a kezelhetőség szempontjából is magasabb szintre emelték a modellt. Az új Civic szedán a nemrégiben bemutatott ötajtós változathoz csatlakozik a piacon, tovább fokozva a Honda vonzerejét az európai kompaktok mezőnyében.
Dr. Kónya Imre 1971-ben a Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát summa cum laude minősítéssel. 1973-tól ügyvédként dolgozott Budapesten, a 34. számú, 1979-től a 17. számú Ügyvédi Munkaközösségben. 1988-ban belépett a Magyar Demokrata Fórumba, majd létrehozta a Független Jogász Fórumot (FJF), amelynek első választott vezetője lett. Ebben a minőségben vezette az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) üléseit. Az EKA megállapodását követően, 1989-ben az alkotmánymódosítással foglalkozó szakbizottság EKA-delegációja tagjaként részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1990-ben megválasztották az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjének, majd az MDF elnökségébe is beválasztották. Az alkotmányügyi bizottság tagja és az Ügyrendi Bizottság elnöke volt. 1993-ban a Boross-kormány belügyminisztere lett. 1996-ban az új MDNP-frakció tagjaként a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választották. 1998-ban újrakezdte ügyvédi tevékenységét és megalapította a Kónya Ügyvédi Irodát. 2009-ben a Magyar Ügyvédi Kamara javaslatára Deák Ferenc-díjjal tüntették ki. Nős, felesége, Dr. Kutrucz Katalin jogász, korábban az ELTE ÁJK oktatója, majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese. Szabadidejében olvas, írja a visszaemlékezéseit és teniszezik.
„Fajták dolgában nehéz igazságot tenni – annál nehezebb, mert azt sem tudni bizonyosan, vannak-e fajták a világon. A tudomány igen kéteskedik ez iránt, de a józan ész, mely a tudományt, a gyakorlat, mely az elméletet olyanformán nézi le, mint ahogy a parasztkölykek röhögik ki a falujukon átkocsikázó városit: a durva tapasztalás megállapít bizonyos durva különbségeket, és tagadhatatlan, hogy nagyjából meg lehet különböztetni, teszem azt, az átlagos angolszászt az átlagos indiánustól. Hogy ez a különbség jogot ad-e az európai kalózok, eretnekek és sikkasztók elkeveredett utódainak, hogy az indiánussal másodrendű állampolgár gyanánt bánjanak, az persze más kérdés – de megteszik.” (Ignotus P.: Cigányok. Nyugat, 1908. 9. sz.) Solt Ágnes „Élet a reményen túl” címmel tereptanulmányt jelentetett meg, amelynek hátterében a szegregált telepen élők mentalitásvizsgálata állt. Olyan magyar, oláh és beás cigányok élnek ezekben a „falvak”-ban, akik maguk is romáknak vallják magukat. Ezekre a telepekre jellemző a kirekesztettség, a mélyszegénység, a munkanélküliség és az aluliskolázottság. Az itt élő emberek közösségeit már számtalan kutatás vizsgálta, és jellemzően antropológiai módszerekkel. Ez azt jelenti, hogy a belső struktúrákra és mechanizmusokra koncentráltak. Solt Ágnes kutatása folyamán 4…
Csak kapkodjuk a fejünket azok „hallatán”, amiket olvasunk, látunk, hallunk. Talán még olykor-olykor azt is érezzük, hogy igen, értjük mi mindazt, ami itt történik, de mit gondol az, aki pechére pénzügyi szakember, és látja a megjelent információk mögötti valóságos helyzetet. Ezért a közgazdász és pénzügyi szakember Paksy Katalint most arról kérdezzük, hogy dilettáns intézkedésekről van-e itt szó, vagy éppen ellenkezőleg, alaposan végiggondolt tudatos döntések sorozatáról. Esetleg mindkettőről, hol erről, hol arról?
Lukács Andrea: Aktuális téma a közbeszerzési törvény (Kbt.) módosítása, várható hatálybalépése. A jogszabálynak van egy-két passzusa, amelyet érdemes megbeszélni. Az alvállalkozó definícióját illetően a Kbt. immáron kezd közelíteni a polgári jogi definícióhoz: alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében. Bűrös László: Izgalmas kérdés, miként értelmezik majd a gyakorlatban a „közvetlen” fogalmat. Egy példával élve, ha egy belföldi gyártói képviselet vagy forgalmazó cég megnyer egy közbeszerzési eljárást, és vállalja a szerződésszerű teljesítést, amelynek a tárgya például valamilyen berendezés leszállítása, az ajánlattételhez a gyártótól ajánlatot kér, akkor a fenti fogalommeghatározás alapján minek minősül a berendezés gyártója? A berendezést a gyártó állítja elő, szállítja le, adott esetben látja el a vevőszolgálatot stb. Ez vajon a teljesítésben való közvetlen részvétel? Eddig is vitatott kérdés volt ez a gyakorlatban, a piaci szereplők általában úgy fogták fel, hogy az előbbi példa alapján nem tekintethető közvetlennek a gyártói közreműködés a szerződés teljesítésében. Vitatták az eddigi szabályozás kapcsán is, hogy a gyártó céget – amelytől az árut beszerzik – alvállalkozónak kell tekinteni. Ez a helyzet annyiban változik, hogy most nem a teljesítéshez kapcsolódó szerződéskötés, hanem a…
A választottbírói eljárás 1994-ig önálló fejezetként szerepelt a Polgári Perrendtartásban addig, amíg hatályba nem lépett a tárgykört önállóan szabályozó 1994. évi LXXI. törvény. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagjai közül többen érzékeltük, hogy a választottbíráskodás egyik népszerű, de Magyarországon kevéssé ismert formája, az eseti választottbíráskodás számos kihasználatlan lehetőséget nyújthat az ügyfelek és sok ügyvéd számára, és ehhez garanciális okokból egy mintaszabályzat készítésével érdemes lenne segítséget nyújtani.
Az ősi maja naptárból kiindulva ábrázolja a küszöbön álló apokalipszist a 2012 című amerikai film. Az állítólagos jövendölés nemcsak a tudománytalan babonák és a science-fiction iránt fogékony emberek fantáziáját mozgatta meg. Az ítéletnapi várakozás olyan erősnek mutatkozik, hogy tavaly ősszel a NASA kénytelen volt közölni: a tudomány mai állása szerint két év múlva nem lesz vége a világnak. Az utóbbi kétezer évben több tucat alkalmat jegyeztek fel a krónikák, amikor – ha a jövendölések igaznak bizonyulnak – be kellett volna következnie a világvégének. Kezdetben főként vallási spekulációkról volt szó, az utóbbi néhány évszázadban viszont teret nyertek a tudományos, vagy legalábbis annak kikiáltott elméletek. Bár a sokféle jóslat különféle gyökerekből táplálkozik, van egy nem elhanyagolható közös vonásuk. Nevezetesen: jelen írás nyomdába adásáig egyik sem valósult meg. Eszement ötletek Az emberiség történelme folyamán a kerek évfordulók és a válságos időszakok mindig is kedveztek az apokalipszisről szóló jóslatoknak. A Krisztus utáni első ezredforduló előtti években valóságos végítéletvárás lett úrrá a keresztény világon, a 2000. év előtt pedig a vallási eredetű jóslatok mellett sokan digitális összeomlás formájában képzelték el a végítéletet. (A számítógépeket és…
Méltányosság– Főnök, már három éve jelölt vagyok az irodánál, a fizetésem változatlan. Legyen szíves többet fizetni. Szerezzen nekem egy kis örömöt… – Emelésről szó sem lehet, viszont szerzek egy kis örömöt: a jövőben tegeződjünk, szervusz… Behajthatóság – Kéne nekem 10 millió kölcsönbe. – Mikor adja meg ? – Becsszóra ígérem, hogy hat hónap múlva, de ha szerencséje van, lehet, hogy öt év múlva lesz róla jogerős ítélete… A tárgyalótermek komorságáról nem elsősorban a humor jut az eszünkbe. Ez így igaz, hiszen emberi sorsok, vagyoni viták ügyében születnek ott – előbb vagy utóbb – döntések. Nem csodálható hát, ha az idézések hátoldala nem tartalmaz a felekre, résztvevőkre nézve olyan kötelezettséget, hogy a tárgyalásra hozzanak magukkal, vagy mutassák be az ügyre vonatkozó poénjaikat is. Poénos, humoros elszólások a komor, komoly hangulat ellenére előbukkanhatnak: a vitás ügyeket feszültség, zavartság kíséri s ez a szituáció olykor önkéntelenül kivált a nyilatkozókból mosolyra ingerlő bakizást, elszólást. De komolyra fordítva a szót, találkozhatunk tudatos „poénkodással” is. Elég gyakori, hogy egy-egy elégedetlen fél vagy jogi képviselő a másik fél nyilatkozatát, az elnapolási végzést, netán az ítéletet minősíti humorosnak,…
