Cikkek

2013. május 23. Életmód

Monaco Yacht Show

Ha azt mondom, Monaco, valamiféle különleges, mesebeli csodavilág képe bukkan elő: szirtek a csillogó tenger felett, pálmafás villák, tűkanyarok, luxus sportkocsik sora, a hercegné máig hihetetlen balesete, a kaszinó előtti hófehér Rolls-Royce kabrioletek, a kikötőben pihenő hatalmas jachtok. Ha szeptembert jelez a naptár, akkkor talán ez utóbbiért a legérdemesebb elindulni: ilyenkor a kikötőben megtalálható a jachtok, tervezők, gyártók, kapitányok, brókerek és természetesen a vásárlók krémje, hogy a jachtmagazinok elitjéről ne is beszéljünk. Ott volt a helyünk.

2013. május 23. Életmód

Kettős mérce?

Azok a képek, amelyeken Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász-bábát rabláncon vezették a tárgyalásokra, bejárták a magyar sajtót. Hasonlót azonban sohasem láthattunk kórházban történt orvosi-műhiba-perek esetében. Ezért sokan kettős mércéről beszélnek.

2013. május 23. Életmód

Bűnbe esett irodalmi hősök

Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Jelenleg az ELTE Kriminológiai Tanszéke vette fel az oktatási anyagába ezt a témakört. A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. A félév végi értékelés főleg ez alapján történik. Miért gondolom, hogy az irodalomnak helye lehet a jogi oktatásban A különböző korok irodalmi alkotásai hűen tükrözik a társadalomban élő erkölcsi és jogi normákat. A hétköznapi emberek számára a kriminológia és a jog világa gyakran zavaros szabályok összességeként jelenik meg. Ezért úgy gondolom, nem érdektelen, ha a legalapvetőbb jogi kérdéseket és kriminológiai problémákat közismert, illetve kevésbé ismert műveken keresztül érthetjük meg. Arany János „Toldi”-ja és „Ágnes asszony” balladája az emberöléssel és privilegizált esetével, a jogos védelemmel, illetve a kóros elmeállapottal kapcsolatos büntetőjogi kérdések szempontjából is elemezhető. A fiatal Toldi Miklós története közismert, de vajon a bűnösségével kapcsolatos kérdések is ilyen egyértelműek-e. Ha ma bíróság elé állítanák Arany…

2013. május 23. Életmód

Alma a fájától

Békés Imre volt az egyik kedvenc tanárom. Sohasem mulasztottam el, hogy meghallgassam az előadásait. De nem csak én voltam ezzel így. Amikor előadott, a terem mindig zsúfolásig telt. Az Országgyűlési Könyvtárban sorba kellett állnunk az általa írt és szerkesztett könyveknél, és szinte egymás kezéből vettük ki írásait, amikor a büntetőjogi vizsgákra készültünk. A büntetőjogi dogmatika kiváló képviselőjeként arról értekezett, hogy a fordulat éve után sem kell mindent kidobnunk, amely egy letűnt történelmi korszakból ránk maradt, mert vannak még megőrzendő értékek a múltból. A fiatalabb generációból kikerülő joghallgatók pedig „Az Emberi Jogok Európai Konvenciója a strasbourgi ítélkezési gyakorlatban” címen meghirdetett fakultatív óráján élvezhették Békés Imre nagyszerű stílusát, választékos kifejezésmódját, nem is beszélve arról a hatalmas tudásról, amit átadott a hallgatóságnak. Békés Imre (1930–2010) Az ELTE ÁJK-n végzett 1953-ban, majd bíróságon volt fogalmazó. 1954-től tanított az ELTE ÁJK-n. 1982–94 között tanszékvezető egyetemi docens, majd az 1994-es habilitációját követően pedig tanszékvezető egyetemi tanár, de alapítója, majd tanszékvezetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának is. Az AIDP magyar nemzeti csoportjának elnökségi, illetve az Emberi Jogok Európai Bizottságának tagjaként is tevékenykedett. Békés…

2013. május 23. Életmód

Új szoftver a turpis cégek nyomában

A napi munkában a gyakorló ügyvédek, jogászok és a gazdaság egyéb területének szereplői gyakran tapasztalhatják, hogy mennyi hasznos időt és energiát emészt fel manapság a gazdasági válság során megszűnő, nem fizető, eltűnő és egyéb – ki tudja még milyen – módon erodálódó cégekkel kapcsolatos problémák kezelése. A jelen gazdasági tendenciákon alapuló előrejelzés szerint idén várhatóan öt és félezerrel több, összesen tizenhétezer cég felszámolása várható. Autentikus forrás szerint azonban ez csak a becslések alsó határa, mivel a csődbe jutott cégek száma elérheti a húszezret is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a végelszámolások egy része is felszámolási eljárássá változik. A „bedőlt” társaságok többnyire jelentős számú kifizetetlen hitelezőt hagynak maguk után, és beindítanak olyan dominó effektust, ami a többi, a hazai gazdasági forgalomban általában jellemző szerény tőkeerejű cég további létét súlyosan veszélyezteti. A felszámolás alá, illetve csődhelyzetbe került vállalkozások jelentős része a felelős gazdálkodás ellenére valóban a szűkülő piaci élettér áldozatává válik, és megszűnésük az üzleti élet sajnos természetes velejárója. Ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok is, akik tudatosan halásznak a zavarosban. Kifizetetlen hitelezők, beszállítók, alkalmazottak hátrahagyásával, a „jogszerűen” lefolytatott felszámolás vagy csődeljárás után…

2013. május 23. Életmód

Tatai sortűz és strasbourgi perbeszéd

Dr. Cech András Az ELTE-n végzett 1997-ben (summa cum laude), 2005-ben európai jogi szakjogász diplomát szerzett. Több nemzetközi büntetőjogi képzésen vett részt külföldön, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) védői közreműködők listájára idén nyert felvételt. Tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának, a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora. Angol és francia nyelven is dolgozik, oroszul középszinten beszél, jelenleg spanyolul tanul. Igazolt röplabda játékos, szabadidejében lovagolni, biciklizni, időnként táncolni jár. Rajong a magyar borokért, kedvenc városa Budapest. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Ön képviselte a kérelmezőt a tatai sortűzperként elhíresült perben. Miként vált a kérelmező ügyvédjévé? Az ügybe úgy csöppentem bele, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról (EJEB) kerestek meg – más ügyekből fakadó szakmai ismeretség útján – azzal, hogy ebben az igen jelentős ügyben jogi képviselőre van szükség, mivel a Nagykamara előtt tartandó nyilvános ülésen a kérelmező ügyvédje nem tud felszólalni. Megkerestem a kollégát, aki örömmel fogadott, minden segítséget megadott a felkészülésben. Mi történt ezután? Bejelentettem, hogy a kérelmező képviseletében én tartom meg a perbeszédet franciául. Röviddel ezután a Bíróság megküldte azon kérdéseket, amelyekre a perbeszédben választ várt. Ezek elsősorban a…

2013. május 23. Életmód

Kizárás szerződésszegés miatt, kirívóan alacsony ár

Kardkovács Kolos: A Kbt.-ben van egy olyan kizáró ok, miszerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki olyan korábbi, 3 évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud. A probléma: ha az ajánlatkérő egy másik szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóból észleli, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárási kötelezettségét megszegte, hogyan tud meggyőződni arról, hogy ez súlyos volt-e, és miként tud eleget tenni bizonyítási kötelezettségének.

2013. május 23. Életmód

Bűnös vagy ártatlan?

Dr. Dezső Antal 1964-ben született Budapesten. 1993-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 1993–1995 között a Fővárosi Főügyészségen ügyészségi fogalmazó. 1995-től 1997-ig a Budapesti XI–XXII. Kerületi Ügyészségen ügyész. 1997 óta saját ügyvédi irodáját vezeti. Szakterülete a gazdasági büntetőjog, életellenes bűncselekmények, társasági jog, ingatlanjog. Kedvenc étterme a Duna Park Kávézó. Nős, 2 gyermek édesapja. Felesége szintén ügyvéd. Korábban ügyészként dolgozott, ismeri a büntetőügyek világát. Szakmai kihívás Önnek büntetőjoggal foglalkozni vagy csupán közel áll a habitusához? Az államigazgatásban és az ügyészségen dolgozván a büntetőjogba ástam bele magam, ehhez jobban értek, mint a többi jogághoz. Főként a gazdasági bűncselekmények állnak legközelebb a habitusomhoz, mert sokrétű, más jogágakra is kitekintő feladatot jelentenek. A büntetőjogon belül is valamivel kvalifikáltabb réteg az, aki gazdasági bűncselekményekben érintett. Ilyen szempontból ez egyfajta automatikus szűrőként is működik az ügyfelek kapcsán. Igyekszem olyan ügyfeleket választani, akikkel együtt lehet működni és az üggyel kapcsolatos koncepciót közösen kitalálni, hogy a későbbiekben ne legyen közöttünk nézeteltérés. Alapelvem, hogyha nem tudunk együttműködni, akkor szét kell válni. Nem lehet a védekezéssel kapcsolatban más a véleményem, mint az ügyfelemé. Országszerte ismert ügyvéd, hiszen a móri mészárlás egyik…

2013. május 23. Életmód

E-könyv – a digitális olvasás forradalma

Mit nevezünk elektronikus könyvnek és mitől olyan népszerű napjainkban? Hogyan jött létre, mióta van Magyarországon és melyek a jellemzői? Mik az előnyei és a hátrányai? E kérdésekre keressük a válaszokat most induló cikksorozatunkban.

2013. május 23. Életmód

Vércsoportdiéta

Vércsoportunk lehet A, B, AB, vagy 0. Ez fontos genetikai ujjlenyomat, amely azonosíthat minket. A 0 a legősibb vércsoport, az A a földművelő társadalmak megjelenésével alakult ki, a B a hidegebb, északi tájak felé vándorolva jött létre, az AB vércsoport pedig modern adaptáció, s az egyes csoportok keveredése folytán alakult ki, ez a legújabb vércsoport, a népesség csupán kb. 2–5 százalékánál fordul elő. Az AB vércsoportú emberek bárkitől kaphatnak vért, de csak másik AB vércsoportúnak adhatnak. A 0-ás csak egy másik 0 vércsoportútól kaphat vért, de mindenkinek adhat, ezért univerzális donor. Az A és B vércsoportúak nem adhatnak egymásnak vért. A vér az élet szimbóluma, számos legenda, ősi mítosz, babona és mágikus szertartás kapcsolódik hozzá. Nem csak szállító és védekező rendszerünk alapja, hanem az emberi tulajdonságok alappillére is. A vércsoport a különböző vértípusokat a bennük megtalálható fehérjék alapján határozza meg. Ezt a rendszert Karl Landsteiner osztrák biológus, orvos fedezte fel 1901-ben, s ezért Nobel-díjat is kapott 1930-ban. A vércsoportdiétáról számos – helyes és helytelen – információ kering a világhálón. Rengeteg egészséggel és fogyókúrával foglalkozó honlap kedvelt témája. Az olvasók bejegyzései…