Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a negyedik részben az elővásárlási jog kérdéskörében.
A BÜK újabb elvi jelentőségű kérdésekben tette közzé Budapest Főváros Kormányhivatalának állásfoglalását.
Július 1-jén lép hatályba a földtörvény módosítása, így a termőföld adásvételeknél új szabályoknak kell megfelelni.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.
Az adásvételi szerződés elővásárlási jogosulttal szembeni hatálytalansága iránti per egy megállapítási per, ezért az ingatlan-nyilvántartás adatait nem érinti, a bíróság erre irányuló külön, a hatálytalansági kereset alapossága esetére előterjesztett további kereseti kérelem hiányában az ítélet rendelkező részében nem határozhat a felperes és az eladó között létrejött szerződés teljesítési kérdéseiről.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja áttekintette a Földtörvény bírósági gyakorlatát és javaslatokat fogalmazott meg a jogalkotó számára.
Az okirathamisítás témájában az OBH Jogos a kérdés rovata ezúttal, dr. Papp Juditot, a Szolnoki Törvényszék bíráját kérdezte.
Az alábbi cikkben a szerző a lefoglalt ingatlan végrehajtás alóli feloldásának egyes gyakorlati kérdéseit elemzi.
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.
Alábbi cikkünkben a 2018/173–179. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
