Az Európai Unió Bírósága ma annak nyomán hozott ítéletet, hogy a Jalsovszky által képviselt Krakvet nevű lengyel társaság korábban beperelte a magyar adóhatóságot. Az Európai Unió Bírósága újfent megerősítette, hogy hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is eddigi gyakorlata újragondolására késztetheti – olvasható a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalójában.
Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes (eladó) 2015. október 16-án a vevő felperesekkel adásvételi szerződést kötött egy ingatlanra és az azon értékesítési céllal épülő lakóépületre. A felpereseknek a vételárat a szerződés aláírásakor fizetett foglalót meghaladóan részletekben, a készültségi állapottól függően kellett megfizetni: 15 360 000 forintot 2015. december 10-ig, 13 440 000 forintot 2016. január 30-ig, 1 920 000 forintot 2016. április 1-jéig. A felperesek eleget tettek a fizetési kötelezettségüket és az ingatlant birtokba vették, azon tulajdonjogot szereztek. A felperesek közel 4 millió font megfizetését követelték az alperestől és elsődlegesen az adásvételi szerződés módosítását kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a jogalap nélküli gazdagodás megállapítását. A keresetüket az áfa törvény 2016. január…
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Már régóta problémát okoz, hogy az adóhatóság akkor sem adja vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg. Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Ez a döntés most lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről dr. Fehér Tamás ügyvéd, az iroda partnere foglalta össze a tudnivalókat.
A Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalást kért a NAV-tól, hogy a 2020. január 1. napját megelőzően ügyvédi letétbe teljesített, az új építésű ingatlan vételárába beszámító előlegre a kedvezményes 5%-os vagy a 27%-os általános áfakulcsot kell-e alkalmazni.
A Kúria a 2019. szeptember 19-én meghozott ítéletében kimondta, hogy fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt.
Az áfa szempontjából nem tekinthető építési telek adóköteles értékesítésének, ha a földterületet a rajta álló épülettel együtt adják el és azt a vevő lebontja, hogy a területen új épületet építhessen.
A jogegységi határozatok kötelezőek a bíróságokra nézve az elvi döntések és elvi határozatok pedig a Kúria értékelése szerint iránymutatásul szolgálnak a jogértelmezéshez.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében januártól, online számlázási rendszert vezetnek be Albániában. Az adóelkerülés visszaszorítása mellett a kabinet az Európai Unió elvárásainak is meg kíván felelni, hogy ezzel is elősegítse az uniós csatlakozást.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
