A védőügyvéd segítségéhez való jog nem a gyanúsítástól illet meg valakit, hanem amikortól a nyomozóhatóságnak valószínűsíthető oka merül fel az adott személy bűncselekményben való részvételével kapcsolatban. Az egyenértékűség elve alapján ez Magyarországon is követendő lenne.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
Bírói kezdeményezés nyomán az Alkotmánybíróság elé került a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése. A döntéshez Juhász Imre, Szívós Mária és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 21. § (4) bekezdésének „ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg” szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének „A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja.” szövegrészét. A döntéshez különvéleményt csatolt Horváth Attila, Juhász Imre és Salamon László.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, valamint Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezést.
