Idei utolsó Teljes Ülését tartotta a Kúria
A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.
A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.
A biztonság és a megújulás éve volt a 2020-as esztendő, mondta a Kúria távozó elnöke a legfőbb bírói fórum idei utolsó teljes ülésén hétfőn.
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében. A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria négy komoly problémakörrel szembesült: a valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a bíróknak újfajta alapjogi szemléletet kellett ítéleteikben tükrözniük, az igazságtétel folyamatának lendületbe hozására volt szükség, rendezni kellett a közigazgatási bíráskodás rendszerét és megfelelően kellett reagálni a világjárvány okozta kihívásokra. Mind a négy terület kapcsán rendeződtek a vitás kérdések, a magyar igazságszolgáltatás komoly eredményeket tud felmutatni. Darák Péter elmondta, a visszajelzések éve volt a 2019-es esztendő. Az egyedi ügyekben és a jogegység biztosítása terén hozott döntések szerinte jól leképezik a jogi szakmai törekvéseket és bizonyítják, hogy a Kúria alkotmányos feladatát megfelelő színvonalon látja el. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV.…
Július 1-jétől lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint legfőbb bírói fórum joggyakorlatától eltérő döntés született az ügyében – mondta a Kúria elnöke szerdán Budapesten.
Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kérte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására – tudatta a Kúria.
Az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében – mondta beszámolójában Darák Péter elnök az Országgyűlésben. Ekkor lépett hatályba az új polgári- és a büntető törvénykönyv, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új eljárási kódex. Az elnök hangsúlyozta: nemcsak alkalmazásukra készült fel az intézmény, de már azok kodifikációjában is részt vett.
Megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot a Kúria az eredményekről a Kúria elnöke szóban tájékoztatta az igazságügyi minisztert, rövidesen írásban is megküldi válaszát.
Jónak tartja a szakmai párbeszédet a kormány és az igazságszolgáltatás között az utóbbi időben nagyobb nyilvánosságot kapott ügyek kapcsán Darák Péter, a Kúria elnöke, aki joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el a fogvatartottak kártalanítási eljárásainak vizsgálatára.
A bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányjogi helyzete megerősödjön, és ha ehhez a jogalkotó megfelelő és hatékony eszközöket talál, úgy az találkozni fog a jogkereső közönség érdekeivel is – mondta Darák Péter. A kúria elnöke beszélt az OBH és az OBT viszonyáról is a legfőbb bírói fórum évértékelő sajtótájékoztatóján.
Egyedülálló összejövetelnek adott otthont november 29-én a Hilton Budapest City. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG szervezésében, csaknem kétszáz jogi és technológiai szakember részvételével rendezték meg a Legal Innovation Day-t.