Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.
Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.
Lehet-e a védettség foglalkoztatási feltétel? Jogszerű-e a védettséggel rendelkezők és nem rendelkezők megkülönböztetése? – a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfőbb tudnivalókat.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében az Európai Unió koncessziós irányelvének az előkészületeiről olvashatnak egy részletet. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.
A Google több mint 3,8 millió dollárt fizet majdnem 6000 jelenlegi alkalmazottnak és állásra jelentkezőknek, mert hátrányosan megkülönböztette őket.
A német szövetségi kormány szerdán jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely női kvótát vezetne be a 70 legnagyobb német vállalat vezető testületeiben.
Magyarország szerint a kiküldetési irányelv többek között sértette a jogbiztonság és a normavilágosság követelményét, illetve a szabályozás nem volt szükséges és arányos. Az EUB azonban nem adott helyt Magyarország érveinek.
Az iskola arra hivatkozott, hogy a tanuló szülei azonos neműek, ezért várhatóan támadásoknak lenne kitéve az osztályban.
Alábbi cikkünkben a 2020/264–269. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
