Az EUB egy menekültügyben úgy foglalt állást, hogy nem szűnt meg a menekültként való védelem, ha a kérelmező az UNRWA területét azért hagyta el, mert élete vagy személyi biztonsága súlyos veszélyben volt.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak „A Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Az EUB ítélete szerint, a bennfentes kereskedelem szabálysértése miatt közigazgatási vizsgálat alá vont természetes személynek joga van a hallgatáshoz, amennyiben a válaszai alapján felmerülhet a büntető jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége vagy büntetőjogi felelőssége.
Nem ütközik uniós jogba az a magyar jogszabály, amely kimondja, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződést nem lehet teljes egészében érvénytelennek nyilvánítani az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötés miatt.
Az Európai Unió Bírósága szerdai ítéletében megsemmisítette az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es döntését, mely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
Az EUB román teherautóvezetők ügyeivel foglalkozott, akik külföldön végeztek munkát, de nem kapták meg az ottani minimálbérnek megfelelő fizetést a kiküldtésük idejére.
A német adatvédelmi hatóságok azt vizsgálják, hogy a német vállalatok megfelelnek-e az Európai Bíróság Schrems II ítéltének.
Két olyan ügyben is megszüntette az eljárást az Alkotmánybíróság, amely a felsőoktatásról szóló törvény korábbi módosításait és egyben a CEU (Közép-európai Egyetem) működését érintette. A testület indokolása szerint a 62 országgyűlési képviselő által benyújtott utólagos absztrakt normakontroll indítvány és egy érintett által benyújtott alkotmányjogi panasz a felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt okafogyottá vált, ezért az eljárásokat megszüntette.
Az EUB megállapított, hogy a külföldi kiküldetésre fizetett napidíj csak akkor tekinthető a minimálbér részének, ha az a kiküldött munkavállaló külföldön felmerült költségeinek fedezésére szolgál.
Az EUB megállapította, hogy az OGYÉI jogszerűen köti előzetes forgalombahozatali engedélyhez az EU-ban vény nélkül kapható gyógyszer belföldi értékesítését.
