William Orrick amerikai kerületi bíró megalapozatlannak találta a felperesek követeléseit az AI (artificial intelligence – a szerk.) tartalomkészítők elleni csoportos perben. USA-szerte sok ember számára, akik mesterséges intelligenciához kapcsolódó szerzői jogi perekkel küzdenek, a döntés egy fontos eszköz lehet a fegyvertárukban.
A generatív mesterséges intelligencia térnyerése a jog világában számos kiemelkedően jelentős diskurzust eredményezett. Az AI leváltja az ügyvédeket? Növeli szakmaiságukat? Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést akadályozza vagy szélesíti? Bár rengeteg megválaszolatlan kérdést találunk e területen, irodám betekintést nyújt egy olyan modell működésébe, amely tanulságos lehet a jogászi szakma, és valószínűleg más szolgáltató iparágak számára is.
A Wolters Kluwer nyilvánosságra hozta 2023-as, A jövő jogásza című nemzetközi kutatásának az eredményét. A jogi szektor jól fogadja a generatív mesterséges intelligenciát (AI), miközben továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy mindennapi munkájuk hatékonyabbá tételére jogi technológiai szoftvereket vezessenek be. Az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok szembesülnek azokkal a változásokkal is, amelyekre szükség van a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) követelmények kiszolgálásához, valamint a jövőre kész munkaerő megszerzéséhez és megtartásához.
Jelentősen nőtt (27%-ról 36%-ra) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek 1 millió dollárt meghaladó értékű adatvédelmi incidenst tapasztaltak az elmúlt egy évben, ennek ellenére a cégek több mint egyharmada nem tett kockázatkezelési erőfeszítéseket, és csak minden negyedik vállalat javította kiberrezilienciáját. A generatív mesterséges intelligencia terjedése tovább nehezítheti a támadások elleni védekezést, a válaszadók több mint fele szerint alkalmazása katasztrofális kibertámadásokhoz vezethet a jövőben, és ezek kivédésére az üzleti vezetők többsége nincs felkészülve – derül ki a PwC idei Global Digital Trust Insights felméréséből.
Technológiai vezetők találkoztak az amerikai törvényhozókkal a Capitol Hillben, hogy megvitassák az AI szabályozás jövőjét.
A jelen cikkünkben elemzünk néhány ilyen alapelvet és alkalmazásukat a nyílt generatív AI-rendszerek használata során.
10 hónappal a generatív mesterséges intelligencia megjelenése után kevés jogi szakember vitatja azt az elképzelést, hogy a technológia végső soron megváltoztatja az ügyvédek jogi szolgáltatásnyújtását. Ennek ellenére sok szakember fejében ott motoszkál a kérdés, hogy a generatív mesterséges intelligencia pontosan hol lesz a legnagyobb hatással egy ügyvédi irodában, és mely konkrét funkciókat alakítja át a technológia.
Dilworth Paxson a Lawrence McMichael Ügyvédi Iroda vezetője úgy vélte, a technológia kiegyenlíti a versenyfeltételeket a közepes és nagy irodák között. Végső soron csökkenni fog a tevékenység végzéséhez szükséges munkavállalók száma és az ügyvédi díjakban is csökkenés várható.
A generatív AI-t és/vagy gépi tanulást érintő peres eljárások első hulláma már elkezdődött. Jelenleg négy olyan jelentős, folyamatban lévő ügy van az USA-ban, amelyet mesterséges intelligencia platformokkal kapcsolatos problémák miatt érdemes figyelemmel kísérni.
Köztudott, hogy a mesterséges intelligencia sikeréhez az azt alkalmazó vállalatnak rendelkeznie kell néhány speciális információval és a megfelelő szakértelemmel. A Wolters Kluwer, a holland központú professzionális informatikai, szoftveres megoldásokat fejlesztő- és szolgáltató cég, amely jelenleg több mint 180 országban folytat üzleti tevékenységet, mindig is rendelkezett ilyen erőforrásokkal. A Wolters Kluwert 1836-ban tankönyvkiadó cégként alapították, az évek során egyesült más kiadókkal, és végül digitális információs képességek fejlesztésébe kezdett. Cikkünkből megtudhatja, hogy a vállalat hogyan építette be a szolgáltatásaiba és a termékeibe a mesterséges intelligenciát.
