Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.
Cikkünkben a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásával kapcsolatos legfontosabb közelmúltbeli változásokat foglaljuk össze.
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a menedékkérelem benyújtásában való segítségnyújtás büntetőjogi üldözése.
Sem a menedékkérő, sem a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem tartoznak a Nytv. hatálya alá, a Nytv. szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem, csak szálláshellyel rendelkezhetnek, ami azonban a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékességet nem alapítja meg.
Tervet dolgoz ki az Európai Unió német elnöksége a határok átjárhatóságának biztosítására. Ezt azután jelentették be, hogy Magyarország keddtől megtiltja a külföldiek belépését a területére a koronavírus terjedése miatt.
A Kúria a korábbi határozatában azt mondta ki, hogy a közjegyző által a felek nyilatkozata alapján nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatnak minősül, ez azonban nem zárja ki, hogy az idegenrendészeti hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja ahhoz, hogy az érintett személy családtagként történő tartózkodását elfogadja.
Az Észak-Írországban születetteket a Nagypénteki Megállapodás szerint írnek britnek vagy kettős állampolgárnak kell tekinteni. Egy bírósági ügy következtében a brit belügy ennek megfelelően módosította a bevándorlási szabályait.
Bár a schengeni határellenőrzési kódex nem határozza meg a közrend fogalmát azonban (27) preambulumbekezdése kimondja, hogy „a közrend fogalma alapján előfeltétel, hogy a társadalom valamely alapvető érdekét fenyegető valódi, tényleges és kellően súlyos veszélyről legyen szó”.
A harmadik országok állampolgárai, – akik ideiglenesen különböző tagállamokban tartózkodnak és végeznek munkát egy eu-s tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató javára, – amennyiben jogszerűen tartózkodnak és dolgoznak a tagállamok területén, úgy az EU koordinált szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
