Igazságügyi szakértők adatkezelését vizsgálta a NAIH
A NAIH határozatában rögzítette, hogy az igazságügyi szakértő nemcsak a szakvéleményt, hanem a vizsgálati anyagot is át kell adnia a vizsgált személynek a GDPR alapján.
A NAIH határozatában rögzítette, hogy az igazságügyi szakértő nemcsak a szakvéleményt, hanem a vizsgálati anyagot is át kell adnia a vizsgált személynek a GDPR alapján.
A szakértői vizsgálat végeredménye a bizonyítottság, vagy a szakértői álláspont határozottsága hiányában – bár kirendelő számára ideális lenne – gyakorta nem kategorikus, azaz nem éri el a 100%-os, illetve azt megközelítő bizonyítottsági szintet.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
A szakvélemény szabad mérlegelése a bíróság szakismeretének hiányában csupán annyit jelent, hogy a bírónak a szakvélemény logikai egységét, meggyőző erejét a per adataival való összhangját vagy ellentmondását kell értékelnie.
Az elkövetőnek az a tevőlegessége, amellyel a jogosulatlan vételezés technikai feltételeit megteremti, önmagában még csupán előkészületi magatartásként értékelendő.
Az új Pp.-ben sérülni látszik az az elv, hogy a jogkérdést a bíróság, a szakkérdést a szakértő döntse el. A tárgyalótermi szereposztás – magánmegbízások esetében – döntően megváltozik azáltal, hogy a szakértő lekerül a pulpitusról és a peres felek széksorában kap helyet, szakmai bíróból, szakmai képviselővé „avanzsálva”. Ugyanakkor álláspontjuk és pályafutásuk védelmében alaposan fel kell készülniük szakvéleményük igazolására, ami hosszabb távon a szakértői tevékenység minőségének javára fog szolgálni.
A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Az alábbiakban a közjegyző előtti egyezségi eljárás elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint eme eljárás és az igazságügyi szakértő kirendelésének esetleges kapcsolódási pontjait tekintjük át, tekintettel a közjegyzőség perhatékonysági szempontjaira.