Szerződés érvénytelenségéről döntött a Kúria
A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.
A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.
Az eGov hírlevél oldalán megjelent információk szerint az Európai Bizottság nemrég új digitális pénzügyi csomagot fogadott el, benne a digitális pénzügyi szolgáltatási és a lakossági pénzforgalmi stratégiával, valamint a kriptoeszközökre és a digitális rezilienciára vonatkozó jogalkotási javaslatokkal.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Az Alkotmánybíróság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll nyomán több rendelkezést alkotmányellenesnek talált és megsemmisített. A döntéshez Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, míg Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.
Az ombudsman feltárta, hogy a NAV tévesen minősítette azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek az első és második közérdekű bejelentést.
A kérelmező ugyan panaszt tehetett a választási eredmények újraszámlálása érdekében, de a panasz kivizsgálásának szabályai nem voltak jogszabályban rögzítve, a panaszról olyanok is döntöttek, akiket a döntés személyesen érintett és a kérelmezőnek nem volt további jogorvoslati lehetősége sem.
Cikkünkből megtudhatja, hogy a kötelesrész és az ősiség törvénye hogyan jelent meg és él tovább a mai napig is a magyar öröklési jogban.
Az 1861-es Országbírói Értekezleten azt vitatták meg a részt vevő tagok, hogy vajon milyen mértékben állíthatóak vissza az 1848 előtti magánjogi szabályok, valamint az öröklési joggal is behatóan foglalkoztak.
Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.