A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.
Zajkibocsátási határérték megállapítására csak reprodukálható és mérhető zajforrások esetén van mód – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az önkormányzat jegyzője (elsőfokú hatóság) a helyi Sportcentrum vagyonkezelőjét zajvédelmi határérték betartására kötelezte. A határértéket nappal 50 dB-ben, éjjel pedig 40 dB-ben határozta meg. A határozat indokolása szerint a hatóság bejelentés alapján eljárva, de hivatalból rögzítette, hogy a Kft. elmulasztotta a határérték megállapítását kérni az ingatlanra. A vonatkozó 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint, ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi [11. § (3) bekezdés]. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Álláspontja szerint a szakértői bizonyítás, valamint zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az érintett telephely nem rendelkezik telepített környezeti zajforrással, berendezéssel, ezért a zajkibocsátásokra (labdajátékból származó zaj- és hang) annak nem reprodukálható jellege miatt a határértéket megállapítani nem lehet. Kiemelte továbbá, hogy az ilyen típusú szabadidős zajforrások vonatkozásában határértéket megállapítása fogalmilag nem lehetséges. A Sportcentrum…
Rendkívüli ítélkezési szünet lépett életbe 2020. március 15-én a Kúrián. Dr. Darák Péter elnöki utasítást adott ki az új koronavírus által okozott járványügyi helyzetben szükséges intézkedésekről. A legfőbb bírói fórum nem tart tárgyalásokat és nyilvános üléseket. A Kúrián a személyes ügyfélfogadás szünetel.
A keresetleveleket visszautasító, valamint a pert megszüntető végzések nagy többsége elsőfokon jogerőre emelkedett, mert az ügyek nagy részében a felperesek nem kezdeményeztek jogorvoslatot. A Kúria összefoglaló véleményéből kitűnik, hogy a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken mind abszolút számban, mind az érkezett ügyekhez viszonyítva magas volt a visszautasított keresetlevelek száma.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt április 1-je után a beadványokat csak új nyomtatványokon lehet beadni.
Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes (eladó) 2015. október 16-án a vevő felperesekkel adásvételi szerződést kötött egy ingatlanra és az azon értékesítési céllal épülő lakóépületre. A felpereseknek a vételárat a szerződés aláírásakor fizetett foglalót meghaladóan részletekben, a készültségi állapottól függően kellett megfizetni: 15 360 000 forintot 2015. december 10-ig, 13 440 000 forintot 2016. január 30-ig, 1 920 000 forintot 2016. április 1-jéig. A felperesek eleget tettek a fizetési kötelezettségüket és az ingatlant birtokba vették, azon tulajdonjogot szereztek. A felperesek közel 4 millió font megfizetését követelték az alperestől és elsődlegesen az adásvételi szerződés módosítását kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a jogalap nélküli gazdagodás megállapítását. A keresetüket az áfa törvény 2016. január…
A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.
A munkáltató a munkavállaló felmondását követően a felmondási idő alatt – tekintettel a munkaviszony fennállására – azonnali hatályú felmondással élhet. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás nem ugyanazon féltől származott.
Március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a közigazgatási perekben április 1-jétől elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel.
Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél. A felperes 2016. októberében vezetői megbízásáról történő lemondását követően a részére felajánlott új munkakört nem fogadta el, ezért közalkalmazotti jogviszonyát a polgármester 2016. december 19-én felmentéssel szüntette meg. A felperes keresetében semmisségre hivatkozva felmentése érvénytelenségének megállapítását kérte. Állítása szerint a felmentési okiratot nem a munkáltató adta ki, mivel azt a polgármester írta alá és az önkormányzatával fennálló közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg. Az első- és másodfokú eljárás A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperest a felmentési időre járó illetménykülönbözet és késedelmi kamata, a végkielégítés-különbözet és késedelmi kamata, valamint 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2 264 000 forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felmentés körében megállapította, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben nem szereplő okra alapította a jogviszonyt megszüntető intézkedését, továbbá azt a polgármester a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület döntése nélkül adta ki, ezért jogszabályba ütközik…
