A keresetlevelet visszautasító végzésekkel szemben fontos elvárás, hogy az elsőfokú bíróságok indokolási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek, valamint figyelemmel legyenek az adott ügyben alkalmazandó anyagi jogra és a speciális eljárási szabályokra.
A több évtizedes tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkező műszaki vezető, aki könnyelműen bízva a kivitelezőkben, a leadott igények valóságának ellenőrzése nélkül többletköltséget okoz, munkaköri kötelezettségét jelentős mértékben, súlyosan gondatlanul megszegi.
A Kúria megállapította, hogy csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon.
A Kúria a járványügyi veszélyhelyzet idején is magas szakmai színvonalon látja el az Alaptörvényben és a jogszabályok által előírt ítélkezési és jogegységesítési feladatait.
A Kúria elnöke új vezetőket bízott meg igazgatási feladatokkal.
Elhalasztja a Kúria a Pfv.IV.21.556/2019-es számon iktatott, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult per tárgyalását. Korábban az ügyben eljáró tanács 2020. április 15-re tűzte ki a felülvizsgálati kérelem elbírálását.
Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.
A Kúria megállapította: abban lehet tévedni, hogy egy gyógymód mennyire szolgálja a gyógyítást, viszont abban nem, hogy egy ilyen mód fejében pénzt kérnek.
Ami a tényállást illeti, Visegrád főépítésze a települési bejárás során észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek. Az elsőfokú hatóság az ingatlan tulajdonosával (felperes) szemben településképi kötelezési eljárást kezdeményezett, és kötelezte a felperest a napelemek eltávolítására. A határozat a helyi településkép védelméről szóló rendeleten alapult, amely tiltotta a napelem elhelyezését, amennyiben az a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületről vagy az ingatlannal azonos telektömbben fekvő ingatlanokhoz kapcsolódó közterületekről látható. A másodfokú hatóság (képviselő-testület) helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata Az ügyben eljárt bíróság a Kúria előtt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezte. Meglátása szerint településkép-védelmi szempontból nem indokolt a napelemek elhelyezésének korlátozása vagy tiltása, mivel „manapság köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása a környezet kíméletét szolgálja, ennélfogva az egységek látványa nem zavaró, még helyi védettség alatt álló épület, vagy védett övezetben elhelyezkedő épület esetében sem.” Hivatkozott arra is, hogy a településképi érdek az ügyben a hatékony környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés biztosításához…
A veszélyhelyzetben meghozott intézkedések nem érintették azt a változást, hogy 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.
