Nem kezelik megfelelően a betegadatokat a svéd egészségügyben
Az adatvédelmi hatóság olyan hiányosságokat tárt fel, amelyek a nyolc szolgáltatóból hét esetében akár 30 millió svéd korona összegű adatvédelmi bírsággal is sújthatók.
Bejegyzések magánélethez való jog címkével
Kritikák az arcfelismerő rendszerek alkalmazásáról
A kritikusok szerint kevesebb az arcfelismerő kamerarendszerek bűnüldözési haszna, mint amilyen mértékű beavatkozást jelentenek az állampolgárok magánélethez való jogába.
A nagyszülővé válás joga nem emberi jog
A kifogásolt, a külföldi mesterséges megtermékenyítést lehetetlenné tévő jogszabály, illetve döntés nem érintette a kérelmező egyezményben védett jogát, így a kérelem e része ez okból nem vizsgálható tovább.
Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.
Milyen feltételekkel kötelezhető DNS-vizsgálatra a feltételezett apa?
Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.
Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.
Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása
Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.
Aránytalanul korlátozza a szabadságjogokat az új brit terrorellenes törvény
A Human Rights Watch (HRW) felszólította az Egyesült Királyságot, hogy módosítsa a nemrég elfogadott terrorizmus megelőzéséről szóló törvény, mert az széleskörben korlátozza a szólásszabadságot a mozgás szabadságát és a magánélethez való jogot is.
Ki felel a rossz harmonizációért?
Ami a tényállást illeti, a felperes 2014 decemberében, a keresőképtelen állomány végét követően igénybe kívánta venni évi rendes szabadságát, hogy a karácsonyi ünnepeket immár gyógyultan családjával és unokáival tölthesse. Munkáltatója azonban a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében (115. §), mivel éves betegszabadsága meghaladta a harminc napot, időarányosan 2013-ban négy, 2014-ben pedig 27 napot vont le az éves szabadságából. Az alapvető jogok biztosának 2014. novemberi jelentésében megállapította, hogy az Mt. azon rendelkezése visszásságot valósít meg, mely szerint a szabadság megállapítása szempontjából naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség minősül csak munkában töltött időnek. Meglátása szerint ez a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott éves fizetett szabadsághoz fűződő jogot [XVII. cikk (4) bekezdés]. Ráadásul a szabályozás nem áll összhangban a 2003/88/EK irányelvvel, valamint nem tesz eleget maradéktalanul a nemzetközi szerződésekből adódó követelményeknek sem. A szabály 2015. január 1-jei hatállyal módosult. Az indokolás szerint azért, mert az Európa Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelvnek a fizetett szabadságra vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az irányelv szerinti éves minimális szabadság azért csökkenjen, mert a munkavállaló az év egy részében keresőképtelen volt. 2015. január 1-től a keresőképtelenség…