Az igazságügy digitalizációja és a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz a fő témája az igazságügy-miniszteri konferenciának, amelyet keddtől Magyarország rendez az Európa Tanács magyar elnöksége keretében.
A nagy ügyvédi irodák sokat fektetnek az innovációba, a technológia-alapú dokumentum-szerkesztéstől kezdve a jogi tanácsadásig, de az ügyvédek egyelőre nem igazán alkalmazzák ezeket számolt be erről egy friss jelentésben a Baretz+Brunelle jogi marketing és tanácsadó cég.
Az európai uniós jog mára már megkerülhetetlenné vált, akármelyik jogágat is nézzük. Az újonnan induló folyóirat tartalmáról, az uniós jog egyes részkérdéseiről, intézményeiről beszélgettünk Dr. Gombos Katalinnal.
„A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től.
Az EU rég várt döntésével egyértelművé tette, hogy a brit adatvédelmi szabályok „megfelelnek”, a GDPR által előírt védelmi szintnek, amely lehetővé teszi a digitális információk továbbítását az Egyesült Királyság és az EU között.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az európai adatvédelmi biztos közös véleményt fogadott el az Európai Bizottságnak a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslatáról.
A médiaért és az információs társadalomért felelős európai miniszterek megállapodtak abban, hogy számos intézkedést hajtanak végre a szólásszabadság legsürgetőbb kihívásainak kezelése érdekében, ideértve az újságírók biztonságának növelését, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitalizáció hatásának szabályozását a médiában és az információs környezetben a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra.
„A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től.
