Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
Az Európai Parlament felszólítja az unió tagállamait, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament készülő állásfoglalása, amelyet valószínűleg nagy többséggel szavaznak majd meg a héten a képviselők Strasbourgban. Az öt frakció által beterjesztett szöveg szerint az új törvény egy lépés az alapjogok teljes szétverése és a politikai cenzúra felé.
A NAIH egyetértett a Google-lel a törlési kérelmek elutasításáról, mivel a cikkek, amelyek a linkekre mutattak pusztán ténymegállapításokat közöltek és a kérelmezőt név nélkül is be lehetett volna azonosítani.
Az ET főtitkárának szóvivője által kiadott közleményben az Európa Tanács komoly aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi emberi jogokra gyakorolt további nyomás miatt.
A kérelmező újságíró telefonjának metaadataihoz kért és kapott hozzáférést az ügyészség. Ő a forrásvédelem biztosítása érdekében nem szerette volna átadni az összesen tizenhat hónapot felölelő adatokat. Az EJEB a forrásvédelmet a kommunikációs jogokat védő 10. cikk hatálya alá tartozó védendő értéknek minősítette. A hozzáféréssel érintett adatkör súlyosan aránytalan, erre tekintettel egyezménysértő volt.
Az újságírók feladata annak biztosítása, hogy az állampolgárok időben, pontos és megbízható információkat kapjanak, ami a koronavírus járvány során még fontosabbá vált.
Az Európa Tanács aggodalmának adott hangot a sajtószabadság helyzetének romlása miatt és felszólította a tagállamokat, hogy lépjenek fel politikai eszközökkel e tendencia ellen.
Az EJEB szerint Törökország az újságíró elhallgattatása érdekében helyezték őt előzetes letartóztatásba, amely sértette az Egyezményben garantált jogokat.
Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázott az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.
Az Európa Tanács szerint módosítani kell a médiatörvényt, úgy, hogy az Médiatanács elnökének koncentrált jogköreit több autonóm testület között kellene felosztani, és korlátozni kellene a Médiatanács mérlegelési jogkörét.
