Nem vizsgálta a NAV a közérdekű bejelentést
Az ombudsman feltárta, hogy a NAV tévesen minősítette azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek az első és második közérdekű bejelentést.
Az ombudsman feltárta, hogy a NAV tévesen minősítette azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek az első és második közérdekű bejelentést.
A mérlegelési jogkörben hozott döntés nem jogszabálysértő pusztán azon az alapon, hogy a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok közül csak azokat mutatja be, amelyeket a hatóság az adott ügy szempontjából relevánsnak tartott, a jelentőséggel nem bíró, a nem értékelt, illetve nem értelmezhető elemeket nem sorolja fel.
Egy baba érkezése mélyreható változás az édesanyja életének minden szegmensére nézve, s nem kivétel ez alól a munkavállalói státusza sem. Minden munkáltató tudja, hogy a várandós, kisgyermekes munkavállalóra egy sor speciális szabály vonatkozik. Ebben a cikkben azt a témát járjuk körül, hogy miként kell eljárnia a munkáltatónak annak érdekében, hogy a gyermeket váró és nemrégen szült munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakörülmények között a dolgozhasson, vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy mi a munkáltató teendője.
A munkáltató jogos érdek alapján kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, ha megbetegedés gyanúja merül fel, de az általános, minden munkavállalóra kiterjedő szűrővizsgálat egyelőre nem indokolt a munkahelyeken.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.
Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.
Az EUB kimondta, hogy nem tekinthető érvényesnek az érintett hozzájárulása, ha a jelölőnégyzet előre ki van pipálva, még akkor sem, ha az érintettet tájékoztatták, hogy a pipát eltávolíthatja.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.
Az EUB döntése értelmében nem várható el a bankoktól, hogy tájékoztassák a fogyasztót a bizonyítási teherről és a megfordításának jelentőségéről.
Ami a tényállást illeti, a felperes 2004-ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban. Egy autóbaleset miatt 2013-ban a másik oldali nyakiborda műtétre került a felperesnél sor az alperes intézményében. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-es. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta, azon csak utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést. A műtét során szövődményként a felperesnél maradandó vállidegfonat károsodás jött létre, amely részleges bénulással és funkciózavarral jár. A felperes 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítést, és 430 500 forint elmaradt jövedelem megfizetését követelte az alperestől. Sérelmezte, hogy a 2013-as műtétet megelőzően nem kapott tájékoztatást annak kockázatairól, ilyen tartalmú nyilatkozatot csak a műtét után pár nappal írattak vele alá. Az alperes szerint a felperest a műtétet megelőzően annak szükségességéről, lehetséges szövődményeiről szóban és írásban is felvilágosították, a tájékoztatás kiterjedt a mozgászavarra is. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes felelősségét a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt és 500…