Ténybeli javítás a jogerő után – 1. rész
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.
Bejegyzések tisztességes eljáráshoz való jog címkével
Sérti a gyermek legjobb érdekét a gyámhatóság késedelme
A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Algoritmusok és az emberi jogok
Az ET ajánlásában figyelmeztet az algoritmus alapú rendszerek használata során felmerülő emberi jogi kihívásokra.
Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VI.
A digitális eljárások alapvetően megváltoztatták az igazságszolgáltatás valamennyi szektorának munkastílusát, kultúráját, szokásait. A hagyományos legitimáció helyett más elismerés lép fel, ahol megváltozik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmi elv forrása és hatása. Az eljárások legitimációja helyébe, ahol a személyes részvétel a döntés elfogadásának alapja, a technikába vetett bizalom és az algoritmikus eljárások feletti ellenőrzés hite lép.
Jogsértő a reklámadó bírság
Az EUB aránytalannak minősítette a magyar szankciórendszert, amely alapján azon szolgáltatóval szemben, amely nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének néhány nap alatt, mindössze egyetlen napos időközökkel összesen 1 milliárd Ft‑os bírságot lehet kiszabni.
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog kérdése határidő-mulasztás esetén
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a NAV (elsőfokú hatóság) a felperesnél áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette a törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát. Az elsőfokú eljárás A bíróság az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adóbírságra vonatkozó határozati…
Új lengyel bírósági törvény. Új európai eljárás?
Az EP nagy többséggel elfogadott határozatban kritizált az új törvényt. Megállapította, hogy a 7. cikk megsértése miatti eljárás elindulása óta Lengyelországban tovább romlott a jogállamiság helyzete. A képviselők egyúttal állásfoglalásra és az EB-vel történő együttműködésre szólították fel Varsót.
Sérti a jogbiztonságot a hulladékgazdálkodási bírság szabályozása
A közterületen jogellenesen elhelyezett hulladékokkal összefüggésben a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet rendelkezése ellentétes a hulladékról szóló törvénnyel, ami aggályos a jogbiztonság követelménye és közvetve az egészséges környezethez való jog szempontjából – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet törvénybe ütköző rendelkezésének a módosítását kezdeményezte.
Iskolai bántalmazás ügyében döntött az ombudsman
Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.
Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.