Friss törvénymódosítás bevezette az összegszerűség követelményét, amely előírja, hogy a zálogjoggal való helytállás terjedelmének minden esetben ki kell tűnnie a zálogszerződésből és a nyilvántartásból egyaránt.
A parlament tavaszi ülésszakának véghajrájában egy salátatörvényben több fontos dologi és kötelmi jogi szabály is módosult a csaknem tíz éve hatályos új Polgári Törvénykönyvünkben. Emellett a jogalkotó a jogi személyek szétválása körében a kiválás altípusaként új jogintézményként a leválást is lehetővé teszi.
Alábbi cikkünkben a 2023/87–91. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal az óvadék és zálogjog alapján kezelt ingóság, készpénz végrehajtás alóli mentesítésének lehetőségéről.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Az alábbiakban – cikksorozatunk következő részeként – a nagykommentár zálogjogi szabályokat ismertető egyik részletét olvashatják el.
A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.
A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvánosan, jellemzően pályázat – esetleg árverés – útján értékesíti az adós vagyontárgyait. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásáról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kötelezően előírja, hogy a nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell többek között az ajánlati biztosítékot is. A közelmúltban kúriai döntés született a témában, így érdemes egy kis figyelmet szentelni e jogintézménynek, illetve az ajánlati biztosíték elszámolásának.
A könyvmustrán évről-évre bemutatják a tanszéki oktatók részvételével készült publikációkat, és önálló írásokat, amelyek közvetve közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz.
Alábbi cikkünkben a 2018/201–208. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
