Okos kütyük, buta betegségek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvetően határozzák meg a XXI. század emberének életmódját, életminőségét a mobiltelefonok, melyek használata nem várt következményekkel is járhat.

Bár mobiltelefonnak hívják, egyszerűbb, ha csak mobilnak hívjuk azt az okos kis miniszámítógépet, amely egyetlen kis digitális szuperberendezésbe gyűjti azokat a funkciókat, melyek korábban önálló készülékeket igényeltek. Egy ilyen apróság kiváltja egyebek mellett a fényképezőgépet, a videokamerát, a hangrögzítőt, a magnót (lemezjátszót), a rádiót, az órát, az ébresztőórát, a naptárt, a számológépet, a jegyzetfüzetet, a lépésszámlálót, a szótárt, a fordítót, a fényképalbumot, a térképet, a játékkonzolt, a szkennert, a QR-kód olvasót, a kis audio-, fotó- és videovágó stúdiót. Internettel összekötve, applikációk révén egyszerre lehet újság, könyv, levelezőrendszer, televízió, GPS-es útvonaltervező és útvonalkövető térkép, hőmérő, screaming zenetár. Webáruházakban böngészhetünk és vásárolhatunk (fizethetünk) vele, bankolhatunk, videokonferencián vehetünk részt, élőben sporteredményeket követhetünk, friss valutaárfolyamokat böngészhetünk, szállást, repülőjegyet foglalhatunk és vehetünk, oltást igazolhatunk, és a sort még hosszasan folytathatnánk.

Ja, és nem mellesleg: még telefonálni is lehet vele…

Az okostelefon mint digitális szuperberendezés (Fotók: Pixabay.com)

Csaknem ötórányi mobilozás – naponta

Valójában egy zsebben elférő kis számítógépet adott kezünkbe a tudomány, a fejlett technika, hatalmas előnyökkel, életünket szinte átíró, hasznos gyakorlati megoldásokkal. Nem véletlen, hogy a mobil rövid idő alatt a világ egyik legnépszerűbb technikai eszköze lett. Statisztikailag a Föld népességének több mint kétharmada, ötmilliárdnál is több ember használ mobiltelefont, és naponta négymilliónál többet adnak el belőle. (Lásd: Worldometers.info.hu) Az eNET 2022-es, reprezentatív kutatása alapján Magyarországon 6,2 millió embernek van okostelefonja a 18–69 éves korosztályban, a mobilon internetezők száma 6 millió, s hetente legalább egy új applikációt töltünk le.

Hihetetlen, de az okostelefon-tulajdonosok ma már az ébren töltött idejük átlagosan egyharmadát(!) mobilalkalmazások használatával töltik. Legalábbis ez derül ki az App Annie elemzőcég idei, State of Mobile című elemzéséből, melyről a BBC adott hírt. Az applikációkkal foglalatoskodott idő 4 óra 48 perc(!). A jelentés szerint 2021-ben a mobilozók 230 milliárdnyi alkalommal töltöttek le applikációkat, melyek egy része ingyenes volt, a fizetősekért pedig 170 milliárd dollárt adtak ki. A TikTokot csaknem kétszer annyian töltötték le, mint egy évvel korábban, és felhasználóik száma már bőven meghaladja az 1 milliárdot. A YouTube a világ legnépszerűbb videostreaming appja, második a Netflix. Nagyon népszerűek a videojáték-applikációk, valamint a vásárlási appok is. Bár az elemzők vizsgálataik során csak tíz ország adatait vették figyelembe – köztük van az Egyesült Államok, Kanada, Dél-Korea, Szingapúr, India és Japán –, következtetést lehet levonni a világtrendekről, így a magyarországi mobilhasználatról is.

A készülék túlzott mértékű használata kisebb-nagyobb egészségügyi bajok forrása is lehet

Fizikai veszélyek

Bámulatosan sok és hasznos funkciót rejthet magában egy mobiltelefon, érdemes is élnünk szolgáltatásainak előnyeivel. Ugyanakkor szinte egyáltalán nem gondolunk arra, hogy a készülék túlzott mértékű használata kisebb-nagyobb egészségügyi bajok forrása is lehet. Ezek lehetnek fizikaiak és mentálisak egyaránt.

Ha például mobilozás közben sokáig behajlítva tartjuk hüvelykujjunkat, sokat írunk billentyűzetén, ujjaink begörcsölhetnek, csuklónk megfájdulhat. Akár tartósabb, ízületi fájdalmak is kialakulhatnak. Ha nézzük a készüléket (állva vagy ülve), általában kicsit ráborulunk a kijelzőjére. Ilyenkor a fejünket folyamatosan lehajtva tartjuk, meghajlított nyakkal, gerinccel, háttal, vagyis helytelen testtartást veszünk fel. Ezzel megerőltetjük a nyaki izmokat, a csigolyákat, a gerincet. A megfeszített nyaki izmok akár be is görcsölhetnek. Ha ezt folyamatosan tesszük, akkor az idővel a gerinc kopásához, eldeformálódásához, majd folyamatos fájdalomhoz vezethet. Ezért is jobb magunk előtt, majdnem szemmagasságban tartanunk a telefont, mint lent, a derekunknál. De még szerencsésebb, ha nem feledkezünk annyira mobilunkba, és időnként abbahagyjuk a játékot, az olvasást, a videózást, a fényképek nézegetését, s alkalmanként kellő szünetet tartunk. A szemnek is árt, ha folyamatosan, mereven, egyetlen pontra kell tekinteni. Ritkábbá válik a pislogás, hamarabb szárad a szem. Sötét szobában, ha csak a mobil kijelzője világít, különösen gyorsan elfárad a szem. A kékfényszűrőt mindig érdemes bekapcsolni. Emellett minél gyakrabban töröljük le mobiltelefonunk elő- és hátlapját, mert a gyakori használat során megtelepedhetnek rajta a baktériumok, a vírusok, melyek további betegségeket okozhatnak.

A digitális készülékek komoly hatással lehetnek a gyerekek személyiségfejlődésére

Lelki megpróbáltatások

A mobilok, tabletek, laptopok használata nemcsak alkalmi vagy tartós fizikai elváltozásokat okozhat, de lelki megpróbáltatásokkal is járhat. Az éjszakába nyúló játékok megnövelik a szervezetben az adrenalinszintet, hosszan tartó feszültséget okoznak, és nehéz a megnyugvás a pihentető alvás előtt. Ezért aztán alvászavarok is előfordulhatnak. De elég csak késő este belelapozni friss munkahelyi levelezésünkbe, máris idegessé válhatunk, amitől aztán nem jön álom a szemünkre. Egyszerűbb, ha lefekvés előtt már nem használjuk okos kütyüinket. Nem visszük az ágyunkba, és lehetőleg nem az éjjeliszekrényen tároljuk, rajtafelejtve a töltőn. Ha ugyanis az akku feltöltött, a mobil hang- és fényjele felébreszthet. Az éjszaka idején érkező esetleges értesítések hangja is megzavarhatja alvásunkat.

De okos eszközünket nemcsak mi használjuk túl sokat informálódásra, levelezésre, munkavégzésre, szórakozásra – alkalmanként telefonálásra –, hanem gyermekink is. Szülőként pedig talán magunk is igyekszünk számukra egészséges határokat szabni a mobilozásnak. A baj az, hogy még mi is csak tanuljuk a digitális jóléti világ előnyeit-hátrányait, nincs előttünk álló, generációkon átívelő tapasztalat a helyes alkalmazásra. Pedig érezzük, sőt látjuk, tapasztaljuk, hogy a digitális készülékek komoly hatással lehetnek a gyerekek személyiségfejlődésére. Még magunk sem tudjuk biztosan, mikor is érdemes először porontyaink kezébe mobilt adni. Dilemmában vagyunk, mikor is kapja meg ajándékba első kütyüjét, mennyit használhatja, hány éves kortól milyen applikációkat, tartalmakat töltsön, vagy ne töltsön készülékére.

Ha a gyermekek túl sokat, ráadásul ellenőrizetlenül használják okos kütyüiket, felfedezhető lesz körükben a „digitális autizmus”

„Digitális autizmus”

Az okostelefon „az új pálinkás cumi”, ami figyelem- és viselkedési zavarokat okozhat, ha „digitális cumiként” vagy digitális bébiszitterként szolgálnak. A digitális világban magukra hagyott gyerekek annak farkastörvényei szerint „mauglisodnak”. E kifejezéseket már Tóth Dániel pszichológus használja, aki két kötetet is annak szentelt, hogy útba igazítsa az új világban járatlanabb szülőket. A Pszichológus Pasi becenéven is ismert szakember egyetemen is oktatja e rejtélyes, új életformát, s arra figyelmeztet, hogy ha gyermekeink túlságosan sokat, ráadásul ellenőrizetlenül nyomogatják okos kütyüiket, felfedezhető lesz körükben a „digitális autizmus”. Vagyis nem fejlődik kellőképpen beszédük, szociális készségük, nem reagálnak megfelelően a környezetükre. Nem lesz türelmük ahhoz, hogy elkezdjenek játszani, mondjuk az építőkockával, csak elhúzzák fölötte az ujjukat, ahogyan azt az érintőképernyőnél is teszik…

Mint említi, az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem jó ötlet kicsik kezébe digitális eszközöket adni, négyéves korig pedig nem érdemes őket magukra hagyni velük. A nagyobbaknál még inkább megjelenhet a kütyüfüggőség. Ma már egy gyerek esetleg több időt tölt online, mint a szüleivel, ezért erős nevelő hatással vannak rá az ott látottak. Márpedig a szociális érintkezés szabályai és a viselkedési normák a virtuális térben eltérhetnek a valóságtól. A szemkontaktus hiánya, a like-vadászat oda vezethet, hogy a gyerekek empátiahiányossá válhatnak, esetleg nem tudják majd felmérni tetteik következményét.

Önismeret és tudatosság

Akár betegségek kialakulásához is vezethet a közösségi média túlzott használata – véli Murányi Edina pszichológus, gyermek- és felnőtt-kríziskezelő tréner. Kikezdheti az idegrendszert, mely szerinte is vezethet alvászavarokhoz. Már gyerekek körében is gyakran jelentkezik ingerültség és szorongás a közösségi média használatakor. A folyamatos, a valóságtól olykor elrugaszkodó információáradat megfelelési kényszerrel járhat, s ez állandósuló szorongást okozhat. Úgy gondolja, a kulcs az önismeret és a tudatosság lehetne, hogy megfelelően lehessen védekezni a negatív érzések ellen.

Valóban életmentővé válhat a mélyebb önismeret: gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt meg kell tanulnunk tudatosan jelen lenni a digitális világban, és észrevenni saját testünk vészjelzéseit. Az okos kütyük használata generációk életét változtatta meg, többnyire előnyösen. Léteznek azonban olyan hátrányai, amelyek létét fel kell ismernünk, és tenni ellene.

Ahhoz, hogy ne szippantson magába a végtelennek tűnő digitalizáció virtuális világa, szándékra, odafigyelésre, akaratra van szükség, egyfajta újabb életmódváltásra.

---