Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely emeli a bányajáradék mértékét, járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adója, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri, mintegy 75 milliárdos befizetésre kötelezi a bankokat.
Újraszabályozta szerdán a parlament az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. Rögzítették: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.
A Kúria szerdán kisebb változtatásokkal helybenhagyta a gyilkosságok, olajlopás és más bűncselekmények vádjával indult diósdi maffiaperben korábban kiszabott jogerős ítéletet.
Az Országgyűlés csütörtökön megszüntette az online kártyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami koncesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, valamint kártya- és kaszinójátékot.
Törölte a parlament az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés szerdán. Az OBH elnöke nem választható újra.
A Kúria július 4-ére halasztotta a döntést abban az OTP Bank ellen indított perben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.
A NAV 30 év után elbocsátott dolgozója esetében ítélte jogellenesnek a 98 százalékos különadót az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A köz- és magánszférában egyaránt tartalmaz bejelentővédelmi intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat, amelyet kedden nyújt be a kormány a parlamentnek – mondta Rétvári Bence. Létrejön a bizalmi ügyvéd és az integritás-felelős intézménye.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjének, így például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének a kinevezési feltételeit – közölte a testület kedden az MTI-vel.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért a hazai játékterem-üzemeltetők, akik kártérítést szeretnének a tavaly októberi sürgősséggel elfogadott törvénymódosítás miatt – írja a Népszabadság.
