Vezetői megbízás érvénytelensége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen.

Az alapügy

A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, kinevezését az alperes 2010. január 1-jétől osztályvezetői munkakörről vendéglátóipari üzemgazdász munkakörre módosította, egyidejűleg – külön okiratban – határozatlan idejű osztályvezetői megbízást adott számára. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény rendelkezésére tekintettel a felperes határozatlan időre szóló vezetői megbízása 2011. január 1-jétől kezdődően határozott, 5 éves időtartamra módosult. A felperes 2016. január 1-jétől újabb határozott idejű vezetői megbízást nem kapott, azonban az osztályvezetői feladatokat 2016. augusztus 1-jéig ellátta és vezetői pótlékban részesült.

Az alperes 2016. augusztus 1-jén kelt intézkedésével a felperest vendéglátóipari üzemgazdász munkakörből gazdasági ügyintézői munkakörbe sorolta át, egyidejűleg vezetői pótlékát megszüntette. Az átsorolás szerint a felek megállapodtak abban, hogy a közalkalmazott megbízott vezetőként történő foglalkoztatása 2016. augusztus 1-től megszűnik, amely megállapodást azonban a felperes nem írta alá. A felperes 2016. augusztus 3-án az átsorolással kapcsolatban egyeztetést kezdeményezett az alperesnél, amelyre válaszul az alperes új főigazgatója 2016. augusztus 4-én arról tájékoztatta, hogy új munkaköre tévesen került megjelölésre, az helyesen továbbra is vendéglátóipari üzemgazdász. Közölte továbbá, hogy vezetőként történő foglalkoztatása 2016. augusztus 1-től megszűnik, minthogy a vezetői megbízása 2016. január 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt.

A felperes a keresetében 2017. február 16-től 2018. január 3-ig terjedő időszakra vezetői pótléka és ezen összeg kamatának megfizetését, továbbá annak megállapítását kérte, hogy a perbeli időszakban az alperesnek élelmezésvezető beosztásban kellett foglalkoztatnia.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, majd a felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz

A Kúria döntése

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék jogerős ítéletét hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött.

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. 23. § (1) bekezdésének kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen. Megalapozottan nem hivatkozhat a közalkalmazott az Mt. 22. § (4) bekezdésében foglaltakra, ha a felek a megbízás Kjt. 23. § (3) bekezdésében kötelezően előírt határozott idejében bizonyítottan nem állapodtak meg.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.